Az egyik sorozatunk részeként, amely a diplomáciai és nemzetközi üzleti közösség tagjaival foglalkozik Magyarországon, azt a kiváltságot kaptuk, hogy részletes interjút készíthettünk Masato Otaka úrral, a magyarországi Japán nagykövettel.
Korábban már hasonló interjút készítettünk Ausztria, Brazília, Észtország, India, Olaszország, Marokkó, Lettország nagyköveteivel, valamint a Szerb Nagykövetség budapesti Minisztertanácsadójával.
Ez a beszélgetés mélyreható és átfogó betekintést nyújtott a kétoldalú kapcsolatokba és a magyar–japán üzleti térrel kapcsolatos különböző aspektusokba.
Ismételten szeretnénk kifejezni őszinte köszönetünket a nagykövetnek.
Össze tudná foglalni Japán és Magyarország kapcsolatát?
Japán számára rendkívül fontos a Magyarországgal való kapcsolat, különösen a régiós együttműködés és az aktuális geopolitikai kihívások, például Oroszország Ukrajna elleni agressziója kontextusában. A hasonló gondolkodású országok közötti együttműködés, és a Japán–Európa kapcsolatok most még fontosabbak, és Japán szeretne együttműködni Magyarországgal és más európai országokkal, különösen a Japán–EU és a Japán–NATO együttműködés keretében, a szabad és nyitott nemzetközi rend megerősítése és támogatása érdekében a különböző jogokra alapulva. Úgy vélem, hogy Japán és Magyarország egyetért a szabályokon alapuló nemzetközi rend fontosságában az Indiai-óceáni térségben.
A 2019-es év kiemelkedő esemény volt a Magyarország–Japán kapcsolatának terén, az 1869-ben történt Japán és az Osztrák–Magyar Monarchia közötti ‘Barátság és Kereskedelmi Szerződés’ 150. évfordulójának megünneplése miatt. Ebben a mérföldkő évben, amely 150 éves diplomáciai kapcsolatot ünnepli Japán és Magyarország között, Akishino hercegnő első hivatalos külföldi látogatását tette Ausztriába és Magyarországra 2019. szeptember 15 és 25 között. Ugyanebben az évben Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter Japánba látogattak, és különféle találkozókat tartottak japán tisztségviselőkkel. Emellett Áder János akkori magyar államfő részt vett Naruhito császár trónra lépési ceremóniáján ugyanebben az évben.
A magas szintű látogatások Japán és Magyarország között, amelyeket korábban a globális COVID-19-járvány hátráltatott, újraindultak. Nemrégiben, 2022 és 2023 októberében Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter részt vett a STS Forum éves találkozóján Kiotóban. Szintén 2022 decemberében Gulyás Gergely, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, látogatást tett Japánban, találkozott akkori Kabinetiroda vezetőjével, Matsuno Hirokazuval és akkori külügyminiszterrel, Hayashi Yoshimasával. 2023 júliusában Szijjártó Péter, Magyarország külügy- és külkereskedelmi minisztere, Japánba látogatott, és találkozott az akkori Japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Miniszterrel, Nishimura Yasutoshival, az akkori Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Miniszterrel, Nomura Tetsuróval, és az akkori külügyminiszterrel, Hayashi Yoshimasával. Örömmel tapasztaljuk a magyar tisztviselők gyakori látogatásait Japánban, ami a Japán és Magyarország közötti erős és pozitív kapcsolat bizonyítéka. Japán részéről idén augusztusban Mikasa hercegnő, mint a dzsúdó nagykövete, részt vett a Budapesti Judo Világbajnokságon.
A magyarok eredetüket a keletről származtatják, mielőtt a Kárpát-medencébe vándoroltak volna, és még most is bizonyos hasonlóságok fedezhetők fel Japánnal is, mint kelet-ázsiai nemzet. Emiatt közel érezzük magunkat egymáshoz, és képesek vagyunk megérteni egymást. Például Magyarország egyedülálló módon azonos sorrendben használja a családnév és a keresztnév rendjét, mint Japán. Emellett mindkét ország értékeli a termálforrásokat.
Az gazdasági kapcsolatokat illetően körülbelül 180 japán cég, főként a gyártási szektorban, egészen napjainkig működik Magyarországon, és jelentős szerepet játszanak Magyarország gazdasági fejlődésében.
Ki tudná fejteni a két ország közötti diplomáciai együttműködéseket és közös külpolitikai célokat?
Az Oroszország által Ukrajna elleni agresszióról szólva Japán és Magyarország egyetért abban, hogy az orosz agresszió jogellenes és indokolatlan. Fontos, hogy a nemzetközi közösség egyesüljön az Oroszország elleni szigorú szankciók fenntartása és Ukrajna erős támogatás mellett, és megmutassa, hogy Oroszország cselekedetei következményekkel járnak. Japán szeretne együttműködni Magyarországgal a jogon alapuló szabad és nyitott nemzetközi rend fenntartása és megerősítése érdekében.
Érdemes megjegyezni, hogy Japán, Magyarországgal való együttműködés keretében, segítséget nyújtott az Ukrajnából elmenekülő embereknek, ideértve a Magyarországon keresztül érkezőket is, olyan nemzetközi szervezeteken keresztül, mint az UNHCR, az IOM és az IFRC, valamint különböző civil szervezeteken keresztül.
Ezenkívül várjuk, hogy Ukrajna és Magyarország megerősíti és elmélyíti együttműködésüket, és szilárdabb és erősebb kapcsolatokat alakít ki, amelyek kétségkívül hozzájárulnak mindkét ország kölcsönös jólétéhez. Ugyanakkor Japán is segítséget nyújtott az Ukrajnából menekülő embereknek. Összességében Japán 7,6 milliárd dollár értékű humanitárius segítséget jelentett be Ukrajnának.
Az ázsiai régió helyzetével kapcsolatban továbbra is együttműködnénk az észak-koreai kérdések, beleértve a nukleáris és rakétakérdéseket, valamint a röpirányítási ügyek kezelését.
A nemzetközi arénában Japán és Magyarország szándékozik elmélyíteni együttműködését az ENSZ egészével, beleértve a Biztonsági Tanács reformját is, funkcióinak megerősítése érdekében.
Amikor a két ország közötti kétoldalú kapcsolatokról beszélünk, melyek a fő együttműködési területek?
Sok kiemelkedő japán vállalat, például a Magyar Suzuki Corporation, és számos képviseleti iroda telepedett le Magyarországon a rendszerváltás óta. Ma hét olyan japán cég működik Magyarországon, amelyek stratégiai együttműködési megállapodásokat kötöttek a magyar kormánnyal. A gazdasági területen történő kapcsolatok előmozdítása a kétoldalú együttműködés létfontosságú területe.
Emellett meg kell említenem, hogy a kulturális csere egy másik fontos együttműködési terület. Japán kulturális támogatási segély keretében az 1990-es évek óta eszközöket és emberi erőforrásfejlesztési programokat nyújtott a Liszt Ferenc Zeneakadémiának, az Állami Operaháznak és a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Ma számos japán diák tanul a Liszt Akadémián, japán zenészek karrierjüket Magyarországon építik, és a magyar zenészek aktívan fellépnek Japánban is.
Ki tudná fejteni, hogyan működik együtt Japán és Magyarország a kultúra, tudomány és oktatás területén?
A Japan Foundation, Japán egyetlen közintézménye, amely átfogó nemzetközi kulturális csereprogramokat szervez, 1991-ben megnyitotta irodáját Budapesten, és 13 közép- és kelet-európai országot fed le. A Japan Foundation segítségével a két ország közötti kulturális csere jelentősen aktívabbá vált. Ezenkívül 2019-ben a kétoldalú kulturális csere magasabb szintre emelkedett a tokiói Magyar Kulturális Központ megnyitásával. Továbbá a 2022-ben megnyitott japán építész, Fujimoto Sousuke által tervezett „Zene Háza” egy másik szimbóluma szoros kapcsolatunknak, és remélhetőleg sok japán művész számára szolgál majd helyszínként.
A tudomány és technológia területén Japán és Magyarország 1979 májusában aláírt és jegyzőkönyveket cserélt a Tudomány és Technológia területén történő együttműködésről. Ezenkívül összesen 13 kormányközi konzultációt tartottak tudomány és technológia területén, és az idei év februárjában Budapesten rendezték meg a 13. bilaterális konzultációt, nyolc év után először. A konzultáció során mindkét fél megvitatta a tudomány, technológia és innováció politikájának előrehaladását mindkét országban, valamint a két ország közötti tudomány és technológia területén történő együttműködés jelenlegi helyzetét és jövőbeli irányát. Továbbá megvitatták a jövőbeli együttműködési területek lehetőségeit. Kapcsolatban állnak a budapesti kutatóintézetekkel és az ELI-ALPS, lézerkutató intézettel Szegeden.
Japán továbbá együttműködik a V4 országokkal a tudomány és technológia területén a „V4+Japan” keretében. 2021-ben elindult egy második fázisú közös projekt a haladó anyagok témakörében, amelyre számos pályázat érkezett be.
Az oktatás területén jelenleg mintegy 600 japán hallgató tanul Magyarországon, közülük a legnépszerűbb területek az orvostudomány és a zene. A japán kormány széles körben fogad magyar hallgatókat, akiknek száma eddig közel 500 ösztöndíjas diákot foglal magában. Az utóbbi években együttműködési megállapodások születtek a Magyar Külügyminisztérium Oktatási és Kutatási Szakosztálya és a Japán Oktatási, Kultúra, Sport, Tudomány és Technológia Minisztériuma között a magyar kormányi ösztöndíjakról, továbbá a Josai Egyetemi Oktatási Társulat és a Magyar Külügyminisztérium Oktatásért és Nemzetközi Kapcsolatokért felelős részlege között az akadémiai csere megállapodásokról.
Melyek a két ország közös, regionális együttműködési programjai?
Az EU és Japán közötti kereskedelem tekintetében a Japán-EU Gazdasági Partnerségi Megállapodás (EPA) vezeti be a szabad és tisztességes szabályokat, és elősegíti a kereskedelem liberalizációját. Magyarország, mint az EU tagja, részt vesz ebben az egyezményben.
Akkor, amikor Junichiro Koizumi akkori miniszterelnök 2003. augusztusi csehországi és lengyelországi látogatása során, valamint Magyarország akkori miniszterelnökének 2004. októberi japán látogatása alkalmával, Japán és a V4 (Visegrádi csoport) országai egyetértettek abban, hogy elő kell mozdítani a „V4+Japán” párbeszédet és együttműködést. Japán és a V4 országok több csúcstalálkozót, külügyminiszteri találkozót és politikai párbeszédet tartottak számos témakörben, beleértve a biztonságot, klímaváltozást, gazdasági együttműködést, és elősegítették a „V4+Japán” együttműködést olyan területeken, mint a turizmus, a gazdasági és beruházási előmozdítás, gazdasági együttműködés és segítségnyújtás a Nyugat-Balkánon.
Japán figyelmet szentel a három tenger kezdeményezésének (Three Seas Initiative – 3SI), amely az északi és déli Európát összekötő energia-, közlekedési és digitális infrastruktúra fejlesztését célozza meg, különös hangsúllyal Közép- és Kelet-Európára. Szeptemberben Kishida miniszterelnök videóüzenetet küldött a „Three Seas Initiative Summit 2023” alkalmából. Kishida miniszterelnök támogatásáról biztosította a 3SI kezdeményezést, kiemelve az infrastruktúrafejlesztés fontosságát, és megjegyezte, hogy a japán kormány aktív szerepet vállal majd abban, hogy ösztönözze a japán vállalatokat ennek a kezdeményezésnek a részvételére. Emellett kifejezte Japán szándékát, hogy folytassa támogatását Ukrajna és szomszédos országai számára, az orosz agresszió leállítása érdekében, és azért, hogy igazságos és tartós béke jöjjön létre Ukrajnában.
Melyek azok az intézmények, amelyek támogatják a két ország közötti üzletfejlesztést (üzleti klubok, kereskedelmi ügynökségek, kormányzati hivatalok)?
A Magyarországi Japán Kereskedelmi és Iparkamara széles körű tevékenységeket folytat a japán vállalatok, a Japánhoz kapcsolódó vállalatok és intézmények, valamint a Japánnal kapcsolatban álló vállalkozások és szervezetek hálózataként. Az egyesület mintegy 50 japán vállalat tagja, és részt vesz a tagvállalatok közötti hálózatépítésben, valamint javaslatokat tesz a magyar kormánynak.
Ezenkívül a Japán Külgazdasági Szervezet (JETRO) támogatást nyújt a magyarországi befektetéseket fontolóra vevő japán vállalatoknak és azoknak a vállalatoknak, amelyek már Magyarországon telepedtek le. A Magyar Befektetési Promóciós Ügynökség (HIPA) segíti a japán vállalatokat, beleértve a szükséges engedélyek és egyéb dokumentumok beszerzésében nyújtott tanácsadást és támogatást.
Mi várható a jövőre nézve?
Japán és Magyarország mindig is közel állt egymáshoz. Ezeket a szívélyes kapcsolatokat nemcsak kormányaink, hanem a magánszektorban tevékenykedő sok ember jóindulata és állandó erőfeszítése is építette, és sok vállalat is törekszik üzleti partnerségeik megerősítésére. Országaink közötti kapcsolatok további fejlődési lehetőséggel bírnak, és az intézmény szeretné támogatni ezeket, amennyire csak lehetséges.
Ebben a tekintetben az egyik kihívás, hogy a japán nyelvtanfolyamok száma Magyarországon nem növekszik annak ellenére, hogy erős az érdeklődés a japán kultúra iránt és szükség van a nyelvoktatásra. A jövőben erőfeszítéseket kell tennünk a japán nyelvoktatás bővítése és továbbfejlesztése érdekében Magyarországon.
Emellett rengeteg tehetséges művész köti össze a két országot. Tavaly a Kunsthalle egy kiállítást rendezett Wagner Nándor szobrászművész munkásságáról, aki hidat alkotott Magyarország és Japán között. A tehetséges művészek ösztönzésével és támogatásával szeretnénk elősegíteni kulturális cseréink további fejlődését a kétoldalú kapcsolatok erősítése érdekében. Megfigyeltem, hogy Magyarországon számos területen erős az érdeklődés Japán iránt. Például a japán bonsai fák nagyon népszerűek Magyarországon, és számos japán kert található, beleértve a legutóbbi, Székesfehérváron.
Ezenkívül reméljük, hogy több magyar turistát sikerül vonzani Japánba. Japán rengeteg látnivalót kínál, finom ételeket, gyönyörű természetet és egyedi kultúrát. Japán részt vesz a 2024. februári Magyarországi Nemzetközi Turisztikai Kiállításon, mint 2023-ban is, amelynek célja, hogy népszerűsítjük Japánt.
A japán éttermek száma Magyarországon folyamatosan nő, és azt érezzük, hogy a japán ételkultúra egyre népszerűbbé válik. A japán étel és sake népszerűsítése érdekében számos további eseményt szerveznénk.
Különböző nemzetközi események várhatók Japánban 2025-től. 2025 áprilisától októberéig Japán az „Expo 2050 Osaka, Kansai, Japan” rendezvénynek ad otthont, ahol Magyarország saját pavilonnal vesz részt. Emellett idén a World Athletics Budapesten volt, a következő pedig 2025-ben Tokióban lesz. Ezenkívül a Horticulture Expo-t 2027-ben Yokohamában rendezik.
