A transzferárképzéshez (azaz egy cégcsoporton belüli ügyletek során alkalmazott elszámolóár kialakításához) kapcsolódó nemzetközi és hazai előírásoknak való megfelelés a multinacionális cégek számára nem újkeletű probléma.  A kiélezett piaci versenyben a vállalkozások többsége kényszerül a korábbi cégstruktúrája felülvizsgálatára, az ésszerű adótervezés keretében jövedelem átcsoportosításra. Az azonos tulajdonosi körbe, illetve azonos vezetés alá tartozó cégek (kapcsolt vállalkozások) esetén speciális adózási feladatok és kockázatok léphetnek fel.  Az ilyen vállalkozások jellemzően egymástól nem függetlenek, mert a döntéshozatal egy kézben összpontosulhat, és ezáltal a piaci viszonyoktól eltérő feltételek alakíthatók ki a cégcsoport tagjai között. Ennek egyik területe, amikor a csoporton belüli vállalkozások az egymás közötti elszámolásaikban eltérő árakat és feltételeket alkalmaznak a csoporton kívüli, független vállalkozásokkal megvalósuló üzleti kapcsolataik során alkalmazott áraikhoz képest. A piaci ártól való eltérés az egyes csoporttagok jövedelmezőségét, profitját és eredményét befolyásolhatja és kihathat az adófizetési kötelezettségeik mértékére is.

A hazai és a nemzetközi (OECD-BEPS, EU) szintű transzferárszabályok azt a célt szolgálják, hogy megakadályozzák a jövedelmek országok közötti átcsoportosítását. A szabályozás által kötelezően előírt transzferárazási dokumentumok alapján vizsgálható a termékek és szolgáltatások cégcsoportokon belüli árának viszonya a piaci árhoz képest.

A transzferárazással kapcsolatos hatályos magyar szabályozás a nemzetközi előírásokhoz hasonlóan szigorú, ezért a szabályok nem megfelelő ismerete jelentős adózási kockázattal jár.

Tudjon meg mindent a magyarországi transzferárszabályozásról, hogy ne vállaljon felesleges kockázatot és továbbra is megfeleljen a jogszabályi előírásoknak!

• A transzferárazás magyarországi szabályai (belső link a szövegben)
• A szokásos piaci ár elvének betartása (belső link a szövegben)
• A szokásos piaci ár megállapításának módszerei (belső link a szövegben)
• A transzferár-nyilvántartás alapelvei: a „Masterfile” és a „Countryfile” jellemzői (belső link a szövegben)
• A transzferár-nyilvántartás elkészítésének határideje
• A transzferár-nyilvántartás nyelve

A transzferárazás magyarországi szabályai

Magyarország 1992-ben az OECD Irányelveken alapuló transzferár-szabályozást vezetett be a társasági adótörvényében, melynek megfelelően rögzítésre került, hogy a transzferárak megállapítása során a szokásos piaci ár elvét kell alkalmazni.

A vonatkozó jogszabályok betartatása egyre nagyobb hangsúlyt kap, ezt támasztja alá a transzferár-specifikus adóhatósági vizsgálatok növekvő száma és mélyrehatóbb jellege. Az ellenőrzések során az adóhatóság kiemelt figyelmet fordít a kapcsolt vállalkozások közötti elszámoló árak piaci jellegének vizsgálatára, az ezzel kapcsolatos adózói eljárásokra, a nyilvántartási kötelezettségek betartására.

A transzferárazás során a vállalkozásoknak különösen az alábbi feladataik vannak:

• Kapcsolt vállalkozások körének vizsgálata
• Kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult ügyletek felmérése
• Szokásos piaci ár elvének betartása
• Transzferár-nyilvántartás készítése
• Transzferárazással kapcsolatos bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése

A szokásos piaci ár elvének betartása

A kapcsolt vállalkozásokat érinti a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban „Tao.”) 18.§-ban megfogalmazott „szokásos piaci ár elv” alkalmazási kötelezettsége. A Tao. tv. nevesíti azokat az eseteket, amikor transzferár kiigazítást szükséges végrehajtani. Ez azt jelenti, hogy ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti tranzakcióikban alacsonyabb vagy magasabb árat alkalmaznak, mint az szokásos piaci körülmények között indokolt volna, úgy a társasági adóalapot ennek megfelelően módosítani kell a jogszabályban meghatározottak szerint.

A szokásos piaci ár megállapítására jellemzően csak az évzáráskor, a transzferár nyilvántartások elkészítésekor szokott sor kerülni. Ebből következően csak utólag realizálható, ha a vállalat által alkalmazott ár esetleg nem felel meg a szokásos piaci ár elvének, és emiatt társasági adóalap korrekcióra van szükség. Érdemes lehet tehát a kapcsolt felek között alkalmazandó árat előre – még a szerződésük megszövegezése és megkötése előtt – meghatározni, így elkerülhető a későbbi társasági adóalap módosítás. Erre egy hasznos mód az előzetes benchmark elemzések készítése, illetve transzferár szabályzat készítés. Az előbbi az adott kapcsolt ügylet szokásos piaci árát hivatott előzetesen kijelölni, az utóbbi ezen túlmenően az árképzési elveket, alkalmazott módszertanokat, valamint a transzferár korrekció feltételrendszerét is bemutatja.

A fentiek okán feltétlenül javasoljuk a benchmark elemzések elkészítését minden kapcsolt ügyletre vonatkozóan. Ezek az elemzések megfelelő háttérdokumentációként tudnak szolgálni egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során a kapcsolt ügyletek árképzésének alátámasztására, az árazás helyességének igazolására.

A szokásos piaci ár megállapításának módszerei Magyarországon

Hogyan lehet ellenőrizni, hogy a szokásos piaci ár elve betartásra került-e, és hogyan lehet ezt bizonyítani?

A gyakorlatban erre számos módszer és megoldás létezik, azonban a megfelelő eljárás és a legjobb módszer kiválasztása összetett feladat, mely során valamennyi körülményt körültekintően figyelembe kell venni. A Tao. tv. 18.§-a meghatározza a szokásos piaci ár alátámasztására alkalmazható módszerek körét, de a valódi bizonyítékok (összehasonlítható szerződések, árak, haszonkulcsok, kamatok és árazási elvek) bemutatása már gyakran bizonyul hiányosnak az érintett vállalkozásoknál.

A szokásos piaci ár megállapítása az alábbi módszerek segítségével végezhető el:

Hagyományos módszerek:

• Összehasonlító (független) árak módszere (belső vagy külső összehasonlító árak),
• Viszonteladási árak módszere,
• Költség és jövedelem módszer.

Ügyleti nyereségen alapuló módszerek:

• Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerek,
• Nyereségmegosztásos módszer,
• Egyéb, nem nevesített módszer (amennyiben a fent nevesített módszerek az ügylet különleges mivolta miatt nem alkalmazhatóak).

A transzferár-nyilvántartás alapelvei, a „Master File” és a „Country File” jellemzői (belső link a szövegben)

A kapcsolt vállalkozások közötti transzferár – szokásos piaci ár eltérés problematika leginkább a nemzetközi ügyletek esetén kap jelentőséget, mivel az egyes országok közötti eltérő adókulcsok miatti adóelőny kihasználása javíthatja a vállalatcsoportok adózási pozícióját.

A transzferárak piaci áraknak történő megfelelőségét a vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, melynek az egyik legmegfelelőbb eszköze a transzferár-nyilvántartás vagy más néven transzferár-dokumentáció. Magyarországon a közép- és nagyvállalkozásoknak részletes, a 32/2017. NGM rendeletben meghatározott tartalmú transzferár-nyilvántartást kell készíteniük, melynek hiánya esetén 2.000.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság szabható ki.

A transzferár-nyilvántartás részei:

1.Master File

A Master File cégcsoport-szintű összesített adatokat tartalmaz, melynél egyrészt összetett feladat, hogy melyik vállalkozás esetében mit kell cégcsoportnak (csoportnak) tekinteni, másrészt jelentős idő- és információ-többletet igényel az egyes tagvállalatoktól az adatok megfelelő határidőben történő begyűjtése. A Master File-t a csoportra vonatkozóan kell összeállítani. A csoport fogalma: az adózó és a kapcsolt vállalkozásai (ideértve a telephelyeket is). Egy cégcsoporton belül több Master File-t is szükséges lehet készíteni, ha a csoporton belül nem minősül minden tagvállalat egymással kapcsoltnak, illetve a nemzetközi cégcsoport által átadott Master File-t is minden esetben ellenőrizni kell.

A Master File tartalmazza többek között a cégcsoport tagjainak, a vállalatcsoport struktúrájának, az egyes tagvállatok által ellátott szerepeknek, illetve a közöttük megvalósult jelentős szerződéseknek, a csoporton belüli átszervezéseknek, belső és külső finanszírozási kapcsolatoknak a bemutatását. Ezen információk olyan rálátást biztosítanak a dokumentációt olvasó számára, mintha egy részletes üzleti tervbe nyerne bepillantást.

2.Local File

A Local File egyben tartalmazza az összes dokumentálandó tranzakciót (ellenőrzött ügyletet), az egyes ügyletek részletes bemutatásával.  A Local File olyan elemeket is tartalmaz, mint például az adózó stratégiájának, menedzsmentjének, versenytársainak részletes bemutatása, vagy a szóban kötött ügyletek lényegi rendelkezéseinek írásba foglalása.

Fontos tudni, hogy a transzferár-nyilvántartást minden adóévre teljeskörűen el kell készíteni, tehát minden évben új, komplex transzferár-nyilvántartás állítandó össze.

A transzferár-nyilvántartás harmadik elemeként megemlítendő a Country-by-Country (országonkénti jelentés), amely jelenleg csak a 750 millió eurós konszolidált árbevételt elérő cégcsoportba tartozó hazai vállalatokat érinti. A cégcsoport árbevételi adatait az adatszolgáltatási pénzügyi évet megelőző pénzügyi évre vonatkozóan kell vizsgálni.

A transzferár-nyilvántartás elkészítésének határideje

Főszabály szerint az adózónak a társasági adó bevallása benyújtásának napjáig, de legkésőbb az erre irányadó határidőig el kell készítenie a transzferár nyilvántartását. Ez a határidő a naptári évvel egyező üzleti éves adózók esetében a tárgyévet követő év május 31.-e. Amennyiben a társaság ennél korábbi időpontban adja be társasági adó bevallását, akkor a transzferár-nyilvántartásnak is eddig a korábbi időpontig kell elkészülnie. A Master File bonyolultabb összeállítása miatt bizonyos esetekben némi haladékot kapnak a külföldi végső anyavállalattal rendelkező társaságok a teljes transzferár-nyilvántartásuk elkészítésére.

A transzferár nyilvántartás nyelvére vonatkozó szabályok

Bár lehetőség van a transzferár nyilvántartás – magyar nyelvtől eltérő – idegen nyelven történő elkészítésére is, nem árt figyelemmel lenni arra a körülményre, hogy a magyar adóhatóság kérheti a magyar nyelvre fordított dokumentáció bemutatását is.

A Magyarországon bejegyzett vállalkozások számára elérhető szolgáltatásaink:

A szigorú helyi szabályozás következtében az eddig felhalmozott tudásra alapozottan az ITL AUDIT szakértő csapata rendelkezik olyan „transzferárazási know-how”- val, amelynek segítségével  ügyfeleinknek olyan transzferár-dokumentációt tudunk  összeállítani, amely nemcsak a Magyarországon működő cég számára megfelelő, hanem a nemzetközi vállalatcsoport teljes dokumentációjának alapjául is szolgálhat.

Szolgáltatásaink:

• Éves transzferár nyilvántartások készítése, felülvizsgálata
• Konzultáció a cégek, cégcsoportok transzferár politikájának kialakításában
• Transzferár-szabályzat készítése, tanácsadás, amely segít, hogy a vállalkozások hosszú távon önállóan, belső erőforrásaik segítségével tudják ellátni transzferárazással kapcsolatos feladataikat
• NAV-ellenőrzés során transzferár kérdésekben nyújtott támogatás, tanácsadás

Kérjen ingyenes időpontot szakértő csapatunkhoz és tudja meg hogyan lehet hatékonyan kezelni a transzferárazási műveleteket.