Mi a lényege a transzferár nyilvántartás készítésének?
Az adózó ezzel az anyaggal tudja bizonyítani, hogy a kapcsolt vállalkozásaival megvalósult ügyletei során alkalmazott árai (transzferárak) megfelelnek a szokásos piaci áraknak (vagy nem felelnek meg a szokásos piaci áraknak és akkor tartalmaz egy kalkulációt az adóalap módosításhoz). Tehát a transzferár nyilvántartás egy elemzés, mely minden egyes dokumentálandó ügyletet részletesen bemutat, megvizsgál és a lehető legalkalmasabb módszer és bizonyítékok alapján teszteli az ügyletek során alkalmazott árakat. A nyilvántartás részeként megismerhetőek az ügyletek körülményei, az adózó vállalkozás és annak szerepe a cégcsoportban és az iparágban, valamint a teljes cégcsoport áttekintően bemutatásra kerül.
Kinek kötelező transzferár nyilvántartást készítenie?
A transzferár nyilvántartás készítése a KKV. törvény előírásainak megfelelően a középvállalkozások és nagyvállalkozások kötelezettek. Ez azt jelenti, hogy az 50 fő foglalkoztatotti létszámot elérő adózók, vagy ezt el nem érő, de 10 millió euró árbevételt és mérlegfőösszeget elérő adózók a nyilvántartási kötelezettség alanyai. Nagyon fontos, hogy a vállalati méret besorolást és a mutatószámokhoz szükséges adatokat cégcsoport szinten kell vizsgálni.
Tehát azok az adózók mentesülnek a nyilvántartás készítési kötelezettség alól, melyek cégcsoport szinten is mikrovállalkozások vagy kisvállalkozások. A vizsgálatot az adóév utolsó napjára vonatkozóan kell elvégezni, a rendelkezésre álló utolsó két beszámoló alapján.
A nyilvántartás készítésére nem kötelezett adózóknak mi a teendőjük?
A nyilvántartás készítési kötelezettség alól mentesülő adózóknál annyi a könnyítés, hogy a transzferáraikat nem a 32/2017. NGM rendelet szerint előírt transzferár nyilvántartás formájában kell bizonyítaniuk, hanem elegendő bármilyen más formájú és tartalmú nyilvántartás, elemzés, kimutatás. Ennek nincs kötött formája, de azt mindenképpen fontos tudni, hogy minden adózó esetében kötelező a kapcsolt vállalati ügyletek vizsgálata. Ha a kapcsolt vállalati ügylet árazása eltér a szokásos piaci ártól, akkor az adóalap módosítás növelés esetén kötelező, csökkentés esetén különféle feltétekhez kötött. Az adóalap módosítás a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék, az energiaellátók jövedelemadója, a kisvállalati adó, az általános forgalmi adó és más adónemek tekintetében vizsgálandó, mert egy-egy tranzakció esetében több adónem is érintett lehet.
A kiigazítás nem csak adóalapmódosítással érhető el, hanem számlakibocsátással vagy számlakorrekcióval is.
Minden ügyletre vonatkozóan kötelező elkészíteni a transzferár nyilvántartást?
A nyilvántartás készítésére kötelezett adózók is mentesülnek bizonyos esetekben a 32/2017. NGM rendelet szerinti nyilvántartás készítése alól:
- a magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött ügyletek,
- a tőzsdei vagy hatóságilag rögzített árak,
- a szokásos piaci áron 50 millió forintot (áfa nélkül) el nem érő tranzakciók,
- vagy a független féltől származó változatlan formában és áron továbbszámlázott ügyletek.
A mentességeket minden esetben alaposan meg kell vizsgálni, mert fejtörést okozhat például az ügyletek összevont kezelésére vonatkozó szabály, vagy pedig annak a vizsgálata, hogy a tranzakció (költség, hitelkamat) valóban a vállalkozás érdekében merült-e fel, az ügyleti szerződéses feltételek megegyeztek-e a valóságban fennálló feltételekkel, a továbbszámlázásnál valóban nem volt semmilyen hozzáadott értéke és költsége a továbbszámlázó félnek, stb.
Milyen határidőre kell elkészíteni a transzferár nyilvántartást?
A transzferár nyilvántartás elkészítésének határideje az adott üzleti évről szóló társasági adóbevallás benyújtásának a napja, de legkésőbb ennek az adóbevallásnak a benyújtási határideje (üzleti évet követő 5. hónap utolsó napja).
Kinek a feladata a dokumentum összeállítása?
Az adózó kötelezettsége, hogy a dokumentum a rendelkezésére álljon.
Mekkora összegű mulasztási bírság szabható ki a transzferár nyilvántartás miatt?
Ha a transzferár nyilvántartás, vagy annak bármelyik eleme hiányzik, hiányos vagy nem a megfelelő tartalommal, mélységben, stb. került összeállításra, illetve akár határidőn túl került elkészítésre, 5 millió forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki.
Recent posts
