Technikai útmutató a vagyonadóról szóló törvényjavaslathoz, szakaszról szakaszra: a 2026. december 31. előtt meghozandó döntések és az ITL Group tanácsadási folyamata.
Röviden
A T/930. számú törvényjavaslat 2026-tól évi 1%-os adót vezet be az 1 milliárd forintot meghaladó nettó vagyonra (100 milliárd forint felett 1,5%). Az első adóalapot a 2026. december 31-én meglévő vagyon alapján kell megállapítani; a bevallás és a befizetés határideje 2027. augusztus 31.
Az adókulcs egyszerű, az összeg azonban technikai döntéseken múlik: az illetőségen, a vagyon családon belüli megosztásán és mindenekelőtt az ingatlanok és a részesedések értékelési módszerén. E döntések nagy részét a fordulónap előtt kell előkészíteni, egyesek pedig csak évente egyszer, közös nyilatkozattal hozhatók meg.
Az ITL Group minden szakaszban támogatja a cégtulajdonosokat, családokat, befektetőket és expatokat: a helyzet áttekintésétől az értékeléseken és a bevalláson át a likviditás tervezéséig.
1. Jogi keret és jogalkotási folyamat
A „vagyonadóról” szóló T/930. számú törvényjavaslatot a Kormány 2026. október 27-én nyújtotta be az Országgyűlésnek. Az előterjesztő a pénzügyminiszter, Kármán András.
A szöveg lényegében megerősíti a Pénzügyminisztérium által 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet. Az adó bevezetésének szándéka 2026. május 14. óta, a 47/2026. (V. 14.) Korm. határozat óta ismert.
| Rész | Szakaszok | Tartalom |
|---|---|---|
| Alapelvek és fogalmak | 1–5. | Teljesség, a kétszeres számbavétel tilalma, visszaélésellenes szabály, értelmező rendelkezések |
| Adóalanyok és adókötelezettség | 6–12. | Adóalanyok, adóalap, vagyonmegosztás, adóegyezmények, adómérték és kedvezmények |
| A vagyon értékelése | 13–28. | Eszközcsoportonkénti szabályok; bizalmi vagyonkezelés és alapítványok |
| Eljárás | 29–33. | Bevallás, befizetés, részletfizetés, ellenőrzés, vagyonkezelő konstrukciók |
| Adatszolgáltatási kötelezettség | 34. | A társaságok adatszolgáltatása a tagok és a NAV részére |
| Záró és átmeneti rendelkezések | 35–39. | Hatálybalépés 2026. december 15-én, a 2026. évre vonatkozó szabályok |
| 1. melléklet | – | Nem tőzsdei részesedések értékelési képlete |
| 2. melléklet | – | Ingatlanértékek indexálása |
A szöveg a parlamenti vita során még változhat. A nyilvántartásba vételi eljárást miniszteri rendelet szabályozza majd (37. §).
2. Adóalanyok és illetőség (5–7. §)
Adóalany a belföldi és a külföldi magánszemély, valamint a belföldi és a külföldi „vagyonkezelő konstrukció”: a magyar bizalmi vagyonkezelés, a magánalapítvány és a hasonló külföldi konstrukciók (6. §).
| Adóalany | Adóköteles vagyon (7. §) |
|---|---|
| Belföldi illetőségű (magánszemély vagy konstrukció) | A teljes vagyon, belföldön és külföldön |
| Külföldi illetőségű (magánszemély vagy konstrukció) | Magyarországon fekvő ingatlan és az azon fennálló vagyoni értékű jogok; magyar jog szerinti társaságban fennálló részesedés; magyar ingatlant tartó külföldi társaságban fennálló részesedés (a magyar ingatlan aránya az összes eszköz 75%-a felett, közvetetten is) |
Belföldi illetőségű magánszemély (5. § 3. pont). Belföldi illetőségű, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv. 3. § 2. pont) szerint belföldi illetőségű, továbbá az a magyar állampolgár, aki más állampolgársággal is rendelkezik, akkor is, ha Magyarországon nincs lakóhelye. Nem belföldi illetőségű:
- a Magyarországon nyilvántartásba nem vett külföldi munkáltató által Magyarországra kiküldött külföldi állampolgár, a munkavégzés kezdetétől számított 5 évig (a már kiküldöttek esetében a hatálybalépéstől: 38. §);
- az a magyar állampolgár, aki december 31-én legalább 10 éve életvitelszerűen külföldön él;
- a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, ha az évben 183 napnál kevesebbet tartózkodik Magyarországon.
Belföldi illetőségű konstrukciók. Belföldi illetőségű a magyar jog szerinti konstrukció, valamint az a külföldi konstrukció, amelynek tényleges ügyvezetési helye Magyarországon van. Ha valamelyik alapító belföldi illetőségű, az ügyvezetés helyét – ellenkező bizonyításig – Magyarországon kell vélelmezni; a vélelem akkor is alkalmazandó, ha egy belföldi illetőségű kedvezményezett ténylegesen befolyásolja a döntéseket. A külföldön történő formális jóváhagyás vagy aláírás a vélelem megdöntéséhez nem elegendő.
Az illetőség megváltozása. Ha az illetőség év közben megszűnik, az adóév január 1-jétől az illetőség megszűnését megelőző napig tart (5. § 35. pont). Értelmezésünk szerint az adóalapot ekkor az ezen a napon meglévő vagyon alapján kell megállapítani, időarányos csökkentés nélkül.
3. Adóalap, adómérték és kedvezmények (8–12. §)
Az adókötelezettség évente egyszer, az adóév utolsó napján keletkezik, az ezen a napon meglévő vagyon után (8. §). Az adóalap a vagyon számított értéke és a levonható tartozások különbözetének 1 milliárd forintot meghaladó része (9. §).
Levonható tartozások. Kizárólag a fennálló, okirattal igazolt tartozás, amely jogszabályon, jogerős bírósági ítéleten, véglegessé vált hatósági határozaton, illetve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hitel- vagy kölcsönszerződésen alapul. Külföldi illetőségűek esetében csak az adóköteles vagyonhoz közvetlenül kapcsolódó tartozás vonható le. Maga a vagyonadó nem vonható le.
Kivételek (9. § (3)–(5) bek.). A személyes használati tárgyak és a lakberendezési tárgyak nem tartoznak az adóalapba, kivéve:
- a darabonként 3 millió forintot meghaladó értékű műalkotásokat, gyűjteményeket és ékszereket (a gyűjteményeket egészként kell értékelni);
- a 10 millió forintot meghaladó értékű járműveket, hajókat és légi járműveket.
Az akár részben üzleti vagy szakmai tevékenységhez használt eszközöket értékhatár nélkül, teljes értékükön kell figyelembe venni.
Adómérték (12. § (1) bek.).
Az adó képlete (12. § (1) bek.)
Adó = 1% × min(B; 100 Mrd Ft) + 1,5% × max(0; B − 100 Mrd Ft)
ahol B az adóalap forintban. Az adót ezer forintra kerekítve kell megállapítani.
Adókedvezmények (12. § (2) bek.).
- a törvény által kötelezővé tett szakvélemények és értékelések általános forgalmi adót is tartalmazó díjának 50%-a, évente összesen legfeljebb 2 millió forint; az önkéntes értékelések után kedvezmény nem jár;
- a bevallott vagyonelemek után megfizetett helyi adók (építményadó, telekadó, kommunális adó) és gépjárműadó, valamint a hasonló külföldi adók;
- kedvezmény a progresszió figyelembevételét lehetővé tevő adóegyezmény alapján mentesített külföldi vagyon után.
Adóegyezmények (11. §). Csak akkor élveznek elsőbbséget, ha kiterjednek a vagyonadókra. Az indokolás példája: 3 milliárd forint magyarországi és 2 milliárd forint mentesített külföldi vagyon esetén a teljes vagyonra számított adó 40 millió forint, amelyből a külföldi vagyonra jutó 10 millió forint levonható, így 30 millió forint fizetendő.
4. A vagyon megosztása: család és konstrukciók (4., 10., 28., 33. §)
Minden adóalanyt megillet az 1 milliárd forintos mentességi értékhatár. A megosztási szabályok megakadályozzák, hogy a vagyon felosztásával ez megsokszorozható legyen.
| Helyzet | Szabály |
|---|---|
| Közös tulajdon | Minden tulajdonostárs a teljes vagyonelem értékéből a saját hányadát veszi figyelembe (10. § (1) bek.) |
| Házastársak | Önálló adóalanyok. A házassági vagyonjogi szerződés az irányadó; ennek hiányában az egyik házastárs nevén nyilvántartott vagyon – választásuk szerint – egyedül őt terheli vagy felerészben oszlik meg, mindkét fél augusztus 31-ig a NAV nyomtatványán tett egyező nyilatkozata alapján. Nyilatkozat hiányában a megosztás felerészben történik. A személyes használati tárgyak a tulajdonosnál maradnak (10. § (2)–(3) bek.) |
| Kiskorú gyermekek | Vagyonuk a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagyonához adódik (közös felügyelet esetén fele-fele arányban), és e szülő értékhatárát használja. A gyermek által örökölt vagy szerzett vagyon a gyermeké marad (10. § (4)–(5) bek.) |
| Nagykorú gyermekek | Önálló adóalanyok, saját értékhatárral |
| Transzparens entitások (polgári jogi társaság, személyegyesítő társaságok) | A vagyon és a tartozások a tagokat arányosan terhelik (10. § (6)–(7) bek.) |
| Bizalmi vagyonkezelés és alapítványok | Önálló adóalanyok, elkülönülve az alapítótól, a vagyonkezelőtől és a kedvezményezettektől; minden vagyonelemet úgy kell értékelni, mintha magánszemélyé lenne (28. §) |
| Kapcsolt konstrukciók | Azonos alapító, illetve hozzátartozó vagy kapcsolt alapítók – közvetetten is –: egyetlen 1 milliárd forintos értékhatár, amelyet egyező nyilatkozattal kell megosztani; ennek hiányában a létrehozás sorrendjében (28. § (3)–(6) bek.) |
A konstrukciók kötelezettségei (33. §). A konstrukcióknak:
- 30 napon belül be kell jelentkezniük a NAV-hoz (a már működő konstrukcióknak 2027. január 14-ig), megjelölve az irányadó jogot, a tényleges ügyvezetés helyét, a képviselőket, valamennyi alapítót és a más konstrukciókhoz kapcsolódó személyeket;
- főképviselőt, illetve – ha senkinek sincs magyarországi lakóhelye – kézbesítési megbízottat kell kijelölniük;
- elkülönített nyilvántartást kell vezetniük;
- az adót a konstrukció vagyonából kell megfizetniük, soha nem a vagyonkezelő saját vagyonából.
Visszaélésellenes szabály (4. §)
2026. május 14-étől a NAV vizsgálhatja, hogy minden vagyont érintő ügyletet (ajándékozás, átruházás, új konstrukció) valós és igazolható gazdasági vagy személyes ok támaszt-e alá. A kizárólag az adóalap csökkentését célzó ügyleteket figyelmen kívül kell hagyni.
5. A részesedések értékelése (15–18. §, 1. melléklet)
Tőzsdén jegyzett vagy rendszeresen forgalmazott (15. § (1)–(2) bek.). Az utolsó kereskedési nap záróárfolyama az irányadó; ha ez több mint 10%-kal eltér az utolsó 180 nap forgalommal súlyozott átlagától, az átlagot kell alkalmazni.
Nem tőzsdei: törvényi képlet (1. melléklet I. pont).
Nem tőzsdei részesedések – törvényi képlet (1. melléklet)
É = (SAJ + 2 × H) ÷ 3 × részesedés
H = [(En + En-1 + En-2) ÷ 3] ÷ 0,15
SAJ a legutóbbi elfogadott beszámoló szerinti saját tőke, E az utolsó három lezárt üzleti év adózott eredménye, H a hozamérték. Ha az átlagos eredmény negatív, H = 0; ha a saját tőke negatív, SAJ = 0. A bevallás időpontjában rendelkezésre álló legutóbbi beszámoló az irányadó: a 2026. december 31-i fordulónapra ez valószínűleg a 2026. évi beszámoló lesz, ha azt időben elfogadják.
| Eset | Szabály |
|---|---|
| 500 millió forintot meghaladó saját tőke | A rejtett tartalékokat hozzá kell adni a saját tőkéhez: az ingatlanok, részesedések és tartós értékpapírok piaci értékének és könyv szerinti értékének különbözete, a halasztott adóval csökkentve (ha nem becsülhető, 15%), könyvvizsgáló által ellenőrizve. Nincs szükség könyvvizsgálóra, ha a törvény szerint számított értékeket alkalmazzák |
| Holdingtársaságok | Ha a részesedések, értékpapírok, pénzügyi eszközök, pénzeszközök, saját használatú ingatlanok és a leányvállalatokkal szembeni követelések az összes eszköz legalább 90%-át teszik ki: É = SAJ × részesedés, H nélkül. Konszolidált beszámoló esetén a konszolidált adatokat kell használni, a külső tagok részesedésével csökkentve |
| Legfeljebb 100 millió forint saját tőke | Választhatóan É = SAJ × részesedés (15. § (9) bek.) |
| Újonnan alapított társaságok | H = 0 az alapítás évében és az azt követő két évben, amíg a saját tőke 500 millió forint alatt marad és H nem haladja meg a saját tőke 25%-át |
| Kisebbségi részesedés (50% alatt, közvetlenül és közvetetten) | 25%-os (33%-tól) vagy 30%-os (33% alatt) engedmény. A közeli hozzátartozók részesedését össze kell számítani |
| Osztalék | Az üzleti év fordulónapja után jóváhagyott vagy kifizetett osztalék csökkenti a saját tőkét |
| Közelmúltbeli értékesítés | Független harmadik félnek történt, 10%-ot meghaladó értékesítés után az ár egy évig alkalmazható |
| Külföldi társaságok | Országspecifikus tőkésítési ráta; a rejtett tartalékokra vonatkozó adatok hiányában független értékelés szükséges |
Független értékelés (15. § (4)–(7) bek.). Akkor alkalmazható, ha nincs beszámoló, ha a tevékenység jelentősen megváltozott, vagy ha a részesedéshez különleges jogok vagy korlátozások kapcsolódnak (szindikátusi szerződés, átruházási korlátozás, opciók). Feltételek:
- a tagtól, a társaságtól, valamint ezek közvetlen és közvetett tagjaitól független értékelő;
- az utolsó három év mindegyikében 250 millió forintot meghaladó értékelési árbevétel, vagy a teljes árbevétel 25%-át meghaladó és legalább 50 millió forint értékelési árbevétel;
- legalább két módszer a hozamalapú, a piaci összehasonlító és az eszközalapú közül, súlyozással és indokolással.
A társaság kötelezettségei (34. §). Az 500 millió forintot meghaladó saját tőkéjű magyar társaságok a beszámoló elfogadásától számított 30 napon belül átadják a rejtett tartalékokra vonatkozó adatokat a tagoknak és a NAV-nak, ha legalább egy tag ezt kéri. Az értékelőnek a kéréstől számított 30 napon belül szolgáltatnak adatot.
Egyéb esetek. Az egyéni vállalkozásokra (16. §), a szakmai társaságokra, szövetkezetekre és egyéb szervezetekre (17. §), valamint a külföldi illetőségűek által tartott külföldi ingatlantársaságokra (18. §) saját szabályok vonatkoznak.
6. Az ingatlanok és egyéb vagyonelemek értékelése (13–14., 19–27. §)
Minden érték december 31-re vonatkozik; a devizában kifejezett összegeket az aznapi hivatalos MNB-árfolyamon kell átszámítani. A külön szabállyal nem rendelkező vagyonelemeknél a szokásos piaci érték az irányadó (13. §).
Magyarországi ingatlanok: kötelező sorrend (19., 21. §)
- Ügyleti érték az utolsó 12 hónapból, független felek között, az ingatlan lényeges változása nélkül (az érték legalább 20%-át elérő felújítás ilyennek minősül).
- Legfeljebb 10 évvel korábbi ügylet indexált értéke: lakásoknál az MNB lakásárindexe (Budapest, városok régiónként, községek), termőföldnél a KSH árai, egyéb ingatlanoknál az éves KSH-index; a NAV eszközével számítva.
- A NAV tömeges értékelési modellje lakásokra, üdülőkre, építési telkekre és beépítetlen termőföldre. Ha a megadott adatok helyesek, a NAV az értéket nem vitathatja (31. § (4) bek.).
- Szakvélemény a NAV névjegyzékében szereplő független szakértőtől.
A 2. és 3. lépés helyett szakvélemény választható; az 1. lépés helyett csak kivételesen. A 20%-ot meghaladó eltérést részletesen indokolni kell.
Nagy értékű ingatlanok (500 millió forint vagy annál nagyobb érték). Kizárólag igazságügyi ingatlanértékelő szakértő, legalább két módszerrel az összehasonlító, a hozamalapú és a költségalapú közül, indokolt súlyozással (23. §).
Az adózó védelme (31. § (2)–(3) bek.)
Ha a szakvélemény megfelel a törvényi követelményeknek, és az adózó teljes körű és valós adatokat szolgáltatott, a NAV által utóbb megállapított magasabb érték után sem adóbírság, sem késedelmi pótlék nem terheli; csak az adókülönbözetet kell megfizetni. A 30%-ot meghaladó mértékben alulértékelő szakértő bírságot kockáztat, egy éven belüli három bírság után pedig törlik a névjegyzékből.
Külföldi ingatlanok (20. §)
A vételár (vagy a helyi hatóság által megállapított érték) és a ráfordítások összege, évente – az adózó választása szerint – 3%-kal vagy az adott ország hivatalos árindexével növelve. Adatok hiányában a hivatalos külföldi érték (kataszteri vagy adóérték), majd szakvélemény az irányadó. Önkéntes szakvélemény csak akkor alkalmazható, ha alacsonyabb értéket mutat.
Egyéb vagyonelemek
| Vagyonelem | Érték |
|---|---|
| Számlák és készpénz | December 31-i egyenleg, névérték |
| Tőzsdei kötvények | Az utolsó 20 kereskedési nap átlagos záróárfolyama |
| Befektetési alapok | December 31-i nettó eszközérték (egy jegyre jutó) |
| Követelések | Fennálló tőketartozás; a behajthatatlan rész nem számít bele |
| Életbiztosítás | Visszavásárlási érték, a szerződőnél figyelembe véve (nyugdíjbiztosításnál a biztosítottnál) |
| Kriptoeszközök | Mennyiség × záróár egy rendszeres kereskedést biztosító platformon |
| Befektetési nemesfémek | Finomfémtartalom × nemzetközi referenciaár |
| Ingóságok (autók, hajók, műtárgyak) | Az utolsó 12 hónap vételára, majd hasonló vagyontárgyak ára, majd a biztosítási piaci érték; vagy szakvélemény |
| Haszonélvezet és használati jog | Az illetéktörvény (Itv. 72. §) szabályai; a tulajdonos levonja a jog értékét |
| Opciók | A piaci érték és a belső érték közül a magasabb; a jövőbeli teljesítményhez kötött, nem lehívható opciók nem számítanak bele |
7. Megfelelés, ellenőrzés és részletfizetés (29–34., 38–39. §)
Bevallás (29. §). Az adót önadózással kell megállapítani, bevallani és a következő év augusztus 31-ig megfizetni, kizárólag elektronikusan. Bevallást csak akkor kell benyújtani, ha fizetendő adó keletkezik. Minden vagyonelemnél fel kell tüntetni:
- a megnevezést, a szerzés jogcímét és időpontját, az azonosító adatokat és a tulajdoni hányadot;
- az alkalmazott értékelési módszert, a fő adatokat és a számított értéket;
- tartozásoknál a jogalapot és az összeget, valamint – ahol szükséges – a kapcsolódó vagyonelemet.
Az iratokat az elévülési idő végéig meg kell őrizni. A magyar adószámmal nem rendelkező külföldi illetőségűeknek előbb be kell jelentkezniük. A bevallásban az adó 5%-a a Nemzeti Együttműködési Alapnak ajánlható fel (35. §).
Öröklés (29. § (2)–(5) bek.). Ha az adózó az adókötelezettség keletkezése után hal meg, a NAV hivatalból állapítja meg az adót. A fordulónapon még át nem adott hagyatéki vagyont a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított nyolc hónapon belül kell bevallani.
Ellenőrzés (31–32. §). A NAV a bevallott adatokat összeveti saját nyilvántartásaival. Ha az eltérések csökkentik az adóalapot, 15 napos (egyszer 15 nappal meghosszabbítható) határidővel tisztázást kér. Ellenőrzést indít, ha az adózó nem válaszol, vagy ha az eltérés fennmarad és legalább 500 millió forint. Ha bizonyítja, hogy az ügyleti árat az adó elkerülése érdekében állapították meg alacsonyan, a piaci értéket alkalmazza.
Részletfizetés (30. §)
A NAV kérelemre 12 hónapra, kivételes esetben (különösen a családi otthon vagy részesedések esetén) legfeljebb 24 hónapra fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet, ha az egyösszegű megfizetés aránytalan terhet róna a likviditásra. A mérlegelésnél figyelembe veszik, hogy a vagyon legalább 50%-a pénzt nem termelő eszközökből áll-e. Az automatikus részletfizetés kizárt.
Fontos határidők
| Időpont | Kötelezettség | Hivatkozás |
|---|---|---|
| 2026. december 15. | Hatálybalépés | 36. § |
| 2026. december 31. | Fordulónap: az ezen a napon meglévő vagyon számít | 8. § |
| 2027. január 14. | A már működő bizalmi vagyonkezelések és alapítványok bejelentkezése a NAV-hoz | 39. § (3) bek. |
| 2027. augusztus 1. | Rejtett tartalék adatok a naptári évtől eltérő üzleti évű társaságoknál | 38. § (2) bek. |
| 2027. augusztus 31. | Bevallás és befizetés; a házastársak közös nyilatkozata és az értékhatár megosztása a kapcsolt konstrukciók között | 29., 10., 28. § |
Kizárólag 2026-ban az adóév december 15-től 31-ig tart; kötvényeknél a 20 napos átlag helyett az e naptól számított árfolyamok átlaga is alkalmazható (39. §).
8. A leginkább érintett profilok
A Magyarországon jelen lévő olasz és nemzetközi ügyfeleinkkel szerzett tapasztalataink alapján az alábbi esetekben szükséges elemzés 2026. december 31. előtt.
| Profil | Kritikus pontok | Mit kell ellenőrizni |
|---|---|---|
| Családi vállalkozás tulajdonosa | Az 1. melléklet képlete, rejtett tartalékok 500 millió forint saját tőke felett, holdingstátusz, 2026. évi beszámoló | A részesedés értéke rejtett tartalékokkal és azok nélkül, kisebbségi engedmény, jóváhagyott osztalék, a beszámoló elfogadásának időzítése |
| Több személy nevén tartott családi vagyon | Házastársak, kiskorú gyermekek, közös vagyon | Házassági vagyonjogi szerződés, közös nyilatkozatok, kiskorúak vagyona, a 2026. május 14. óta tett ajándékozások dokumentálása |
| Bizalmi vagyonkezelés és magánalapítványok | A konstrukció illetősége, kapcsolt konstrukciók, bejelentkezés | A tényleges ügyvezetés helye, az értékhatár megosztása, bejelentkezés 2027. január 14-ig, a konstrukció likviditása |
| Ingatlanbefektető | A módszerek sorrendje, nagy értékű ingatlanok, levonható tartozások | NAV-modell vagy szakvélemény, 500 millió forintos és afeletti ingatlanok, a törvény szerint dokumentált hitelek |
| Kettős állampolgárok és külföldön élők | A kettős állampolgárokra kiterjesztett illetőség | A külföldön töltött évek, külföldi vagyon, adóegyezmény a lakóhely szerinti országgal |
| Expatok és kiküldött vezetők | Az 5 éves kivétel, illetőségváltozás év közben | A szerződés típusa (kiküldetés vagy helyi munkaviszony), az 5 év lejárta, a távozás időpontja |
| Magyarországi vagyonnal rendelkező külföldi illetőségűek | Korlátozott adóalap, a tartozások csak kapcsolódás esetén vonhatók le | Magyarországi ingatlanok és társaságok, magyar ingatlant tartó külföldi társaságok |
A likviditás minden esetben döntő. Ahogy Alessandro Farina, az ITL Group ügyvezető igazgatója rámutat, a kérdés nem az adókulcs, hanem az, hogy az adó fenntartható-e azok számára, akiknek vagyona pénzt nem termelő eszközökben van. 5 milliárd forint nettó vagyon esetén az adó évi 40 millió forint (kb. 110 000 euró), minden évben.
9. Az ITL Group szolgáltatása
Az ITL Group teljes körű vagyonadó-folyamatot kínál, egyetlen csapattal, amely egyesíti az adózási, az ingatlanértékelési és a vállalatértékelési szakértelmet.
Az ITL Group 5 lépése
1
Előzetes átvilágítás (2026 decemberéig)
- a vagyon és a tartozások leltára 2026. december 31-re
- az ügyfél és vagyonkezelő konstrukciói illetőségének vizsgálata
- az adó és a szükséges likviditás becslése
2
Értékelések
- ITL Real Estate: ingatlanok a törvényi sorrendben, összevetés a NAV-modellel, szakvélemények nagy értékű ingatlanokra
- ITL Consulting: részesedések az 1. melléklet képletével, rejtett tartalékok, holdingstátusz, kisebbségi engedmények
3
A törvény által megengedett döntések
- a legmegfelelőbb értékelési módszer minden vagyonelemre
- a házastársak közös nyilatkozata és az értékhatár megosztása a kapcsolt konstrukciók között
- a levonható tartozások és a 2026. május 14. óta végrehajtott ügyletek indokainak dokumentálása
4
Megfelelés az ITL Tax Advisorral
- bizalmi vagyonkezelések és alapítványok bejelentkezése 2027. január 14-ig
- bevallás és befizetés 2027. augusztus 31-ig
- szükség esetén részletfizetési kérelem
5
Éves frissítés: az adó minden december 31-én újra esedékes, és vele együtt az értékek és döntések felülvizsgálata is.
Kérjen átvilágítást
Írjon Alessandro Farinának, ügyvezető igazgatónak az a.farina@itlgroup.hu címre, vagy hívja a (+36 1) 269 5679 számot. További információ: www.itlgroup.hu.
Forrás: T/930. számú törvényjavaslat a vagyonadóról, benyújtva 2026. október 27-én (hivatalos szöveg). A szöveg a parlamenti vita során változhat. A tájékoztatás általános jellegű, és nem helyettesíti a személyre szabott tanácsadást.
Recent posts
