2027-től évi 1%-os adó terheli az 1 milliárd forint feletti nettó vagyont. Alessandro Farina, az ITL Group ügyvezető igazgatója elmondja, mi változik a vállalkozók és a befektetők számára.
A kormány 2026. október 6-án mutatta be a vagyonadóról szóló törvénytervezetet, amelyet azonnal társadalmi egyeztetésre bocsátott. Ha a jelenlegi formájában elfogadják, 2026. december 15-én lép hatályba. A vagyont a 2026. december 31-i állapot szerint kell felmérni, az első bevallást és befizetést pedig 2027. augusztus 31-ig kell teljesíteni.
Az intézkedés szűk kört érint: a Pénzügyminisztérium hatásvizsgálata szerint mintegy 15 000 magánszemélyt és 2000 vagyonkezelő struktúrát. Akik az értékhatár fölé esnek, azoknak azonban át kell gondolniuk, hogyan kezelik a vagyonukat. Erről beszélgettünk Alessandro Farinával, az ITL Group ügyvezető igazgatójával, aki nap mint nap olasz és nemzetközi vállalkozókat kísér Magyarországon.
A tervezet röviden
- Ki fizet: a magyar adóügyi illetőségű magánszemélyek, a teljes, világszerte meglévő vagyonuk után. A külföldi illetőségűek – állampolgárságuktól függetlenül – csak a magyarországi ingatlanok és a magyar társaságokban (vagy magyarországi ingatlannal rendelkező külföldi társaságokban) fennálló részesedések után fizetnek, ha ezek nettó értéke meghaladja az értékhatárt. A bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítvány önálló adóalany. A házastársak külön adóznak, mindegyikük saját értékhatárral.
- Értékhatár: 1 milliárd forint feletti nettó vagyon (a jelenlegi árfolyamon kb. 2,7 millió euró). Az adó csak az értékhatár feletti részt terheli.
- Adómérték: 100 milliárd forintig 1%, felette 1,5%.
- Mi számít bele: ingatlanok (a lakóingatlan is), társasági részesedések, készpénz és bankszámla, értékpapírok, kriptoeszközök és külföldön tartott vagyon. Ide tartoznak a darabonként 3 millió forintnál értékesebb műalkotások, gyűjtemények és ékszerek, valamint a 10 millió forintnál értékesebb járművek is.
- Nem tőzsdei társaságok: az értéket képlet határozza meg: egyharmad saját tőke és kétharmad hozamérték, az utolsó három év átlagos adózott eredménye alapján.
- Levonások: az igazolt tartozások csökkentik az adóalapot. Az ingatlanok után fizetett helyi adók és a gépjárműadó az adóból levonható.
- Egy példa: 5 milliárd forint nettó vagyon esetén az éves adó 40 millió forint, kb. 110 000 euró.
Forrás: a 2026. október 6-i törvénytervezet. A szöveg társadalmi egyeztetés alatt áll, és még változhat.
Évente fizetendő adó, nem egyszeri
Hogyan reagáltak először az ügyfeleik?
Az első reakciók – mint mindig, a legérzelmesebbek és a legspontánabbak – hevesek voltak. Az általunk kísért vállalkozók közül sokakat főként egy dolog döbbentett meg: éves adóról van szó. Nem egyszeri elvonásról, amilyet egyes országok a múltban vészhelyzetben alkalmaztak.
Vagyonadó már létezik Európában. Miért vált ki itt ekkora vitát?
Valóban létezik már Európában, részben hasonló, részben eltérő formában. Ám érettebb gazdaságokban vezették be, ahol a vagyon már generációk óta épül. Magyarországon nagyrészt az első generáció vagyunk, amely jelentős vagyont hoz létre és halmoz fel.
Ezt a vagyonépítést az eddig kedvező adórendszer is lehetővé tette: alacsony a társasági adó és a személyi jövedelemadó. Ennek a kettősségnek köszönhetően sok vállalkozó tudott megtakarítani és vagyont építeni. Ez pedig semmiképp sem bűn: az ország ezt a rendszert választotta, és akik itt befektettek, élvezték az előnyeit.
A magyar adórendszer
- Magyarországon a társasági adó 9%, ami a legalacsonyabb az EU-ban. A személyi jövedelemadó egykulcsos, 15%.
A háttér: árak, árfolyam és növekedés
Milyen gazdasági környezetben érkezik az intézkedés?
A probléma – mint Magyarországon gyakran – az, hogy mindent nagyon rövid idő alatt akarunk átalakítani, ami sokkot okoz. Ezt láttuk az elmúlt években is: a bérek, a fogyasztói árak és az ingatlanárak olyan ütemben nőttek, amilyet az ország még nem tapasztalt. Az ilyen gyors gyorsulás soha nem egészséges, különösen, ha a gazdaság alig nő. A vállalatok emelkedő költségekkel és élénkülni nem akaró kereslettel szembesülnek.
Ehhez jön még az árfolyam. A forint éveken át fokozatosan és viszonylag kiszámíthatóan gyengült. Az elmúlt másfél évben viszont jelentősen erősödött az euróval szemben. Azoknak a vállalatoknak, amelyek euróban számláznak, de forintban viselik a költségeiket, ez súlyos csapás. Arra számítok, hogy sokuk 2026-os beszámolója jelentős árbevétel- és eredménycsökkenést mutat majd.
A számok
- 2015 és 2021 között a lakásárak Magyarországon több mint duplájukra nőttek (2,1-szeres), ez volt a legnagyobb emelkedés az EU-ban.
- 2023 elején az infláció meghaladta a 25%-ot, ami az Unióban a legmagasabb érték volt.
- Az euró 2025-ben átlagosan 398 forintba került, 2026 októberében kb. 365-be. A forint tehát mintegy 8%-ot erősödött.
- A gyenge 2025-ös év után a GDP 2026 első és második negyedévében 1,7%-kal nőtt az előző évhez képest.
A kritikus pont: a likviditás
Hol látja a törvény fő problémáját?
A vagyonadó nincs egyensúlyban azoknak a jövedelemtermelő képességével, akiknek fizetniük kell. Egy dolog vagyonnal rendelkezni, és egy másik minden évben rendelkezni az adó megfizetéséhez szükséges likviditással. És nem mindenkinek áll rendelkezésére folyamatosan ez a likviditás.
A vagyon jövedelmet termelő és jövedelmet nem termelő elemekből áll. Sok portfóliót nem e különbség figyelembevételével építettek fel, mert eddig nem volt rá szükség.
Tudna konkrét példát mondani?
Az adót a magánszemély, vagyis a vagyon tényleges tulajdonosa fizeti. Ez lehet vállalkozó, de lehet munkavállaló vagy örökös is. Vegyük a vállalkozót. Először megfizeti a társaság nyereségét terhelő adót, majd az osztalék utáni személyes adókat. Abból, ami mindezek után marad, még az 1%-ot is meg kell fizetnie.
Közben fenn kell tartania az életszínvonalát. Gyakran nem fizet magának magas fizetést, és főként osztalékból él. Az adó így éppen azoktól a megtakarításoktól von el jelentős forrást, amelyeket sokan időskorukra szánnak, mert nem építettek fel megfelelő nyugdíjat. Ezek olyan mechanizmusok, amelyek nem működnek.
A technikai részlet
- A nem tőzsdei társaságokban fennálló részesedéseket az utolsó három év átlagos adózott eredménye alapján értékelik, akkor is, ha azt nem fizetik ki osztalékként. Az adó így olyan érték után is fizetendő lehet, amely nem vált személyes likviditássá.
- A tervezet lehetővé teszi, hogy a NAV-tól részletfizetést vagy fizetési halasztást kérjenek: legfeljebb 12 hónapra, lakóingatlan és társasági részesedés esetén kivételesen 24 hónapra. Ez nem automatikus.
A portfólió újragondolása
Mit tegyenek konkrétan azok, akiket érint az adó?
Vizsgálják felül és rendezzék át befektetési portfóliójukat egy olyan likviditási igény fényében, amely korábban nem létezett.
Egy egyszerű példa. Aki szereti a művészetet és műalkotásokba fektetett, a falon lógó képre nézve már nem arra gondol majd, milyen szép vagy mennyibe került. Hanem arra, mennyibe kerül neki évente, hogy ott lóghat, mert be kell vallania és adót kell fizetnie utána. Ugyanez igaz egy autógyűjteményre vagy a hozamot nem termelő lakásokra.
Elő kell venni a papírt és a tollat, és át kell gondolni az évek során hozott döntéseket. Valószínűleg a befektetések egy részét el kell adni, át kell alakítani vagy újra kell súlyozni. Egyrészt azért, hogy ki lehessen fizetni az adót, másrészt azért, hogy a tőke gyorsabban nőjön az inflációnál. Különben a tőke papíron ugyanannyi marad, de reálértékben veszít az értékéből.
Óvakodjon a kiskapuktól
- A tervezet általános visszaélés-ellenes szabályt tartalmaz. A kizárólag a szabályok megkerülését célzó ügyletek vagy értékelések kifogásolhatók.
- A Magyarországról irányított külföldi struktúrákba történő átruházás sem vonja ki a vagyont az adó alól. Minden átszervezésnek valós gazdasági indokokon kell alapulnia, és dokumentálni kell.
A kilátások
A törvény még csak tervezet. Mire számítanak?
Sok más szakemberhez hasonlóan nagy figyelemmel követjük a folyamatot. Reméljük, hogy az Országgyűlés átveszi azokat a módosításokat, amelyeket több szakértő is szükségesnek tartott, és amelyeket eddig mintha nem hallottak volna meg.
Nem az adókulcs a lényeg: kevésbé számít, hogy 1, 2 vagy 0,5%. Az a fontos, hogy az adó a módját tekintve fenntartható legyen, és összeegyeztethető egy vállalkozó likviditáskezelésével. Különben fennáll a veszély, hogy a konjunktúra és az árfolyam miatt már most is nyomás alatt álló vállalatok nem bírják tovább. A vállalkozó a gazdaság motorja: bizalomra és fejlődési kilátásokra van szüksége.
„Nem az adókulcs a lényeg. Az számít, hogy az adó egy vállalkozó likviditása számára fenntartható legyen.”
Miben segíthet az ITL Group
Mit tehet az ITL Group azokért, akik ebben a helyzetben vannak?
Több területen, integráltan tudunk segíteni. Tanulmányozzuk a törvényt, és esetről esetre adószakértői véleményt adunk a hatásáról. Ingatlanrészlegünkön keresztül ingatlanértékelést, tanácsadási részlegünkön keresztül cégértékelést végzünk. Elkötelezett partnereinkkel együtt tanácsot és támogatást is nyújtunk a portfólió kialakításában.
Pénzügyi termékeket nem adunk és nem veszünk: ez nem a mi szakmánk. A mi szerepünk az, hogy a vállalkozóval együtt végiggondoljuk, hogyan rendezze át a vagyonát, hogy jobban egyensúlyba hozza a jövőt.
Az ITL Group támogatása
- ITL Tax Advisor: a személyes helyzet elemzése, a várható adó becslése, vélemény a szabályokról és a határidőkről.
- ITL Real Estate: független ingatlanértékelés, amely akkor hasznos, ha a NAV szerinti érték nem tükrözi a piacot.
- ITL Consulting: társasági részesedések értékelése a törvényi képlet szerint vagy – ahol megengedett – független szakértői értékeléssel.
- Elkötelezett partnerek: a vagyon összetételének és az évek során jelentkező likviditási igénynek az elemzése.
Közelít az Ön vagyona az 1 milliárd forintos értékhatárhoz?
Keressen minket helyzete első, bizalmas elemzéséért. Írjon az a.farina@itlgroup.hu címre, vagy hívjon minket: (+36 1) 269 5679.
Az információk a 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezeten alapulnak, és a parlamenti eljárás során változhatnak. Nem minősülnek adótanácsadásnak.
Recent posts
