Legújabb interjú sorozatunkban, megkérdeztük Fertetics Mandy-t, hogyan jellemezne egy üzleti hőst, és találkozott-e már ilyen emberekkel.
Fertetics Mandy fenntarthatósági és ESG szakértő és tanácsadó, valamint az Alternate Consulting Hungary ügyvezető igazgatója. Munkájában és személyes életében is képviseli az Atlas World közösség három alapvető értékét: az etikát, a fenntarthatóságot és a kreativitást.
Az interjúban megosztott néhány részletet üzleti útjáról és az „üzlet” és „hősiesség” fogalmairól. Beszélt az általa tapasztalt kihívásokról, és kiemelte azokat a mentorokat és példaképeket, akikkel karrierje során találkozott.
Ebben a sorozatban már beszélgettünk Giacomo Pedranzinivel, a Kometa 99 és az HonestFood alapítójával, a 2023-as Atlas Award díj győztesével, Nemes Gáborral, a Good People Everywhere társalapítójával és ügyvezetőjével, Michele Orzannal, az EuCham elnökével, Marton Gáborral, egy teljesítmény coachcsal, aki a pénzügy területén dolgozik, Alessandro Farinaval, az ITL Group alapítójával, Omar Balduccival, a Lucart Kft. menedzserével, és Luigino Bottegaval, az „IO – az élet játékának megnyerése” című könyv szerzőjével.
Az Üzleti Hős nyomában: Fertetics Mandy
Be tudnál kérlek mutatkozni?
Fertetics Mandy vagyok, és több mint 20 éve dolgozom tanácsadóként és szakértőként a vállalati fenntarthatóság és felelősség területén, tehát ez nemcsak a munkám, hanem a szakmám is. Egy női tulajdonú, célorientált mikro tanácsadó vállalkozásom is van, amely idén ünnepli 15. születésnapját. Ott különböző vállalatoknak segítünk a fenntarthatósági stratégiájuk kialakításában, érdekelt felek bevonásában, elszámoltathatóságban, képzésben vagy kompetencia építésben. Kedvenc témáim a fenntartható és tudatos beszerzés, az egyenlőség és az elfogadás. Ezek a témák a szenvedélyeim, és ezen dolgozom ügyfelekkel és vállalatokkal minden szektorból, különböző méretű, nemzetközi és magyar cégekkel egyes projekteken. Van külső munkánk is, például fenntarthatósági menedzserként is dolgozom az MVÜK-nél, amely 500 vállalatot foglal össze, és ebben az üzleti közösségben igyekszünk új utat találni a fenntarthatóság bevezetéséhez életükbe és munkájukba egyaránt. Ezenkívül oktatok és tréningeket tartok a Corvinus Egyetemen, a METU-n és a Green Brands Academy-n is.
Kezdjük könnyű szóasszociációs játékkal. Mi jut eszedbe, amikor azt mondom, „üzlet”? És mi jut eszedbe, amikor azt mondom, „hős”?
Üzlet: A családom összes tagja fizikai munkát végzett, így amikor meghallom az „üzlet” szót, elsősorban a gyárakra, nagy gépekre, termelésre asszociálok, annak ellenére, hogy a 21. században a legtöbb vállalkozás és szolgáltatás akár már virtuális is lehet. Utánanéztem a szótárban is, mert kíváncsi voltam, de ahogy olvastam rájöttem, hogy ez nekem sokkal többet jelent. Tehát ha nekem kellene egy meghatározást adnom a szótárnak, azt mondanám, hogy az erőforrások szervezése és kezelése a közös társadalmi jólét érdekében gazdasági értéket teremtve. Ez számomra az üzlet.
A hős pedig számomra valami vagy valaki nagy teljesítménnyel, nagy eredménnyel vagy nagyon nemes tulajdonságokkal. Valaki, akit értékelnek, mert valami hatalmasat tett a világért. Talán a történelemből vagy az általam nézett filmekből ered, de számomra a hős szó ezt jelenti. Azonban az is elengedhetetlen, hogy jó tulajdonságokkal és tehetséggel kapcsolódjon össze ez a szó.
Most kombináljuk össze őket… szerinted mi az üzleti hős?
Azt hiszem, olyasvalaki, aki dolgozik egy üzletben vagy az üzlettel, majd felhasználva tudását, képességeit, hajlandóságát és erőforrásait, valami jó létrehozására törekszik az üzleten belül vagy az üzletért.
Minden üzletember bejár egy utat: Mikor hallottad meg a saját hívásodat, és hogyan kezdődött a te utad?
Nem emlékszem pontosan a kezdetre, de nagymamám, aki néhány napja lett volna 90 éves, bár sajnos már nincs közöttünk, mindig azt mondta, hogy már óvodás koromban tudta, hogy a szegénységgel, a társadalmi igazságtalansággal vagy a környezetvédelemmel és állatvédelemmel kapcsolatban fogok tevékenykedni, mert már akkor észrevette, hogy ezekhez kötődöm igazán. Én nem emlékszem erre, számomra sokkal később jött el a “kezdeti pont”. Mindig önkénteskedtem, adományoztam, mindig részt vettem ezekben a dolgokban, és mindig volt szolidaritásom és empátiám az alulreprezentált közösségek iránt. Szerintem akkor éreztem a fő hívásomat igazán, amikor az egyetem után elkezdtem gondolkodni, hogy mibe is akarom befektetni a tudásomat, az időmet, az energiámat és a szenvedélyemet. Tehát az NGO szektorban kezdtem el dolgozni, ami jó döntésnek bizonyult számomra. Úgy gondolom, hogy ha a hardcore üzleti szektorba, a multinacionális, globális vállalatokhoz mentem volna, az rossz döntés lett volna számomra. Az üzleti szokások megkérdőjelezésére való képességem megerősödött az NGO-kkal való együttműködés és munka során, majd megtaláltam a helyemet a szektorok között. Nem szeretnék teljesen az üzleti, az NGO vagy bármely más szektorban lenni, hanem közöttük, kicsit kívülről is nézni a képet, de mégis részt venni és segíteni őket a fejlődésben.
Milyen akadályokkal találkoztál az utad során?
Akadályok, sok volt belőlük. Személyesen számomra a legtöbb akadály a személyiségemből, és a gyermekkoromból magammal hozott csomagomból eredt. Első generációs diplomás vagyok, és ez sok akadályt hozott magával. Meg kellett tanulnom a nyelvet, hogyan kommunikáljak különböző emberekkel, ezzel kezdődött. Kívülállónak éreztem magam, különösen mert az önbecsülésem is nagyon alacsony volt. Az üzleti szféra szempontjából az, hogy nő vagyok, egy másik akadály volt, és talán az is, hogy nem volt elég önbizalmam. Tehát ezek a személyes oldalról származó akadályok voltak.
A környezetből származó akadályok közül az egyik az volt, hogy hogyan lehet a vállalkozókat inkább a közös munka és együttműködés felé terelni az állandó verseny helyett. Az időkeret is kihívásnak bizonyult: a rövid távú optimalizáció helyett hosszú távú gondolkodás vagy hosszú távú látásmód fontossága. Azt hiszem, az etika is, mert én inkább erényetikai személy vagyok, számomra fontos, hogy amit csinálunk, az mindig etikus legyen. Jelenleg az üzletben és a világban ez nem mainstream, hanem az utilitárius gondolkodásmód népszerű, ami alapvetően azt jelenti, hogy megnézzük, mi jó a legtöbb embernek, és mit tehetünk ezzel a saját határainkon belül. Ez nem az én hozzáállásom, tehát ez is kihívást jelentett számomra, és először azt hittem, hogy ez az életkorom miatt. Az emberek azt mondták nekem, meg fogom tanulni ezt, megértem majd, hogyan működik ez, naiv és idealista vagyok még. Időbe telt, míg megértettem, hogy nem az életkorom, hanem a személyiségem, a hitvallásom és a küldetésem.
Találkoztál olyan mentorral vagy inspiráló vezetővel, aki segített előre jutni?
Szerintem szerencsés voltam ebben, hiszen már az általános iskolában is voltak olyan tanáraim, akik ösztönözték, hogy máshogy gondolkozzak, és kövessem azt, amiben hiszek. Ez folytatódott középiskolában és egyetemen is. Mindig az értékeim alapján választottam munkahelyet és munkáltatót, így valószínűleg emiatt találkoztam jó vezetőkkel és jó menedzserekkel (például Tóth Gergely, Radácsi László, Braun Róbert, Kováts-Sándor Lóránt, Hartmut Sievers, Stefan Bräuherr, Dzeki Mackinovski, Petrik Ida, Inzelt Annamária, Horváth János, Urbán Katalin). Szerencsés voltam, mert ők mind bátorítottak arra, hogy jobb legyek, kísérletezzek a tudásommal és készségeimmel, tanuljak, kritizáljak, és másképp gondolkodjak.
Milyen fontos tanulságokat, következtetéseket tudtál levonni és mi a hozzájárulásod a társadalomhoz?
Először is, mindig azt mondjuk, az embereknek nyitottnak kell lenniük, nyitottságot kell mutatniuk az új ötletek, más megközelítések, más emberek, más kultúrák felé, de véleményem szerint nagy erőfeszítés az, hogy olyan légkört és körülményeket teremtsünk, ahol az emberek nyitottak lehetnek. A másik tanulság a változás iránti ellenállás. Az, hogy ez természetes, nem valami rossz dolog, nem személyesen ellenem irányul, vagy a témám ellen. Az emberek ellenállnak a változásnak, nem akarnak változni, és ez természetes, tehát ezt valahogyan fel kell használnunk a munkánk során, nem figyelmen kívül hagyni és nem dühöngeni miatta, hanem dolgozzunk vele valahogy.
Ami a társadalomhoz való hozzájárulásomat illeti, mindig igyekszem hangot adni az alulreprezentált csoportoknak vagy embereknek, legyen szó üzleti, társadalmi vagy közösségi környezetről. Mindig ügyelek arra, hogy méltó módon képviseljem őket, mert úgy gondolom, ez nagyon fontos, és erre büszke vagyok. Továbbá, az etikai megközelítésem révén próbálok hozzájárulni a társadalomhoz. Biztos vagyok benne, hogy a magyar üzleti magatartásban és kultúrában fontos az etika és az etikus viselkedés képviselete, ezért próbálok kiállni az etika és az etikus viselkedés mellett. És megpróbálom ezt tettekkel is bizonyítani, tehát adományozok, önkénteskedem, tudatosan választok, mint tudatos fogyasztó: amikor közösségi bankot választok, amikor szociális vállalkozóhoz fordulok, amikor ajándékot veszek, vagy amikor egy szénsemleges nyomtatási vállalathoz fordulok. Tehát tényleg igyekszem tenni, és remélem, ez is hozzájárul a társadalomhoz.
Az Atlas World etikus, fenntartható és kreatív szemlélettel rendelkező üzleti hősöket keres: Tudsz-e olyan személyről, aki ezeket megtestesíti?
Azt hiszem, sokat tudok, mert olyan közösségekben dolgozom, ahol az emberek napról napra küzdenek valami jóért, és azt gondolom, hogy ők mindennapi hősök. Ha ez az üzlettel kapcsolatos, és az üzlet formálásával is összefügg, akkor még fontosabb. Ha nekem kellene valakit megneveznem, én mindig jó női vezetőket keresek, mert úgy gondolom, hogy nagyszerű minőségeket hoznak a társadalomba és az életünkbe, ezért kiemelném Solti Andreát (Shell), Nagy Grétát (Dandelion) és Dintsér Andreát (MVÜK Női Vezetői Klub). Szenvedéllyel dolgoznak és női tulajdonságaikat is bevetik az üzlet javítása érdekében. Fontos megemlíteni a szociális vállalkozókat is, akik új üzleti modellt próbálnak létrehozni. Vállalkozásokat, szolgáltatásokat vagy termékeket hoznak létre, de másképp teszik, a bevétel, a profit jelentése teljesen más, és a kedvezményezettek is mások. Ismerek néhány szociális vállalkozót, tisztelem őket, és úgy gondolom, hogy ők is egy bizonyos típusú üzleti hősök. Ez nem közvetlenül az üzlettel kapcsolatos, de amikor valaki tanít vagy tréninget ad, vagy oktat. Matolay Réka az egyik személy, akivel szívesen dolgozom, mivel ő mindig új eszközöket és utakat talál, és az oktatás és kurzusok révén viselkedési változásokat, attitűdváltozásokat vagy ismereteket mutat be, amelyek remélhetőleg hozzájárulnak egy jobb üzlethez is.
Te magadat üzleti hősnek tartod?
Ez egy nehéz kérdés, mert alacsony az önbecsülésem, maximalista és perfekcionista vagyok, tehát természetesen sosem lesz elég. Emlékszem egy történetre, amikor egy karrier coaching kurzuson vettem részt, és akkor a coachom azt mondta nekem, hogy kérdezni fog valamit, és azonnal mondjam el, mit gondolok. Akkor megkérdezte, mikor leszek elégedett a munkám során, azt mondtam, hogy majd ha meg tudom változtatni a kapitalizmust. Tehát láthatod az ambícióimat, amíg el nem érem ezt a nagy potenciált, nem leszek igazán elégedett, és nem mondhatom, hogy elértük a célokat. De ha megpróbálok egy lépést hátrébb lépni, azt mondhatom, hogy én egy úttörő vagyok egy olyan szakmában, amely jelenleg jön csak létre, és 20 évvel ezelőtt már fenntarthatósági menedzserként dolgoztam, ami akkor még nem is létezett. Létrehoztam a munkaköri leírásomat, és megalkottam a szerep tartalmát a vállalaton belül, persze nem csak én, hanem néhányan mások is, de most az utóbbi másfél évben 200 ilyen szakembert képeztek ki. Elindítottuk az első lépéseket, hogy most ők tudják tovább fejleszteni, és én meg akarom velük osztani az összes tudásomat és tapasztalatomat.
Kit ajánlanál a következő interjúra?
A következő interjúra Horváth Jánost jelölném ki, nagyon jó vállalkozó, és az etika és a társadalmi felelősségvállalás terén tett gyökerei is kiemelkedőek. Aztán Solti Andreát a Shelltől, úgy gondolom, hogy sokat tesz az üzletekért, bár ő nem önálló vállalkozó. Talán Kárpáti Andrást is, ő egy érdekes személy a mikromobilitás, a zöld mobilitás és ahhoz hasonló témákban, és egy szimpatikus személyiség is. Molnár Csabát a Magnet Banktól, aki részt vett a bank átalakításában a szokásos vállalati formától egy közösségi bankká, ami nagyon érdekes. Végül pedig Károlyi Antalt is, aki egy céget hozott létre siket emberek számára, hogy kihasználja és kamatoztassa a tudásukat az IT szektorban.
Recent posts
