Új Szabályozások és Eljárások a Kötelező Végelszámolási Eljárásokban. Rendellenes Működések és Pénzügyi Egyenlőtlenségek Kezelése Vállalatoknál
Kényszertörlési eljárás akkor indul, ha a cégbíróság törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva úgy találja, hogy a cég rendellenesen működik.
Rendellenes működésnek számít az is, ha a társaság két egymást követő üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára előírt jegyzett tőkének megfelelő saját tőke összeggel (negatív saját tőke), úgy, hogy a vezetőségnek rendeznie kell a fennálló helyzetet.
(A megoldásra a második üzleti év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül van lehetőség. Amennyiben nem találnak megfelelő megoldást, úgy köteles a gazdasági társaság a határidő lejártát követő 60 napon belül dönteni a jogutód nélküli megszűnéséről, vagy más gazdasági társasággá átalakulásáról.)
A cégbíróság a Cégközlönyben teszi közzé az eljárás megindításáról a jogerős végzést.
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályok után a kényszertörlési eljárásban az alábbi témakörök módosítása történt meg:
a) A kényszertörlési eljárás lefolytatásáért felügyeleti illetéket kell fizetni.
Az állam a jövőben nem vezeti ki ingyen a gazdasági életből a működésképtelen cégeket, mentesítve ezáltal az érintett cégeket (illetve azok tagjait) a jogutód nélküli megszűnésre irányuló eljárásokból (végelszámolás, felszámolás) fakadó költségek alól. A cégbíróság által lefolytatott kényszertörlési eljárásért 250.000 Ft felügyeleti illetéket kell fizetni. A felügyeleti illetéket a kényszertörlési eljárás kezdő napján a cégjegyzékbe bejegyzett tagok és vezető tisztségviselő(k) egyetemlegesen viselik. A Módosítás ugyanakkor kimondja, hogy ha a kényszertörlési eljárást a cégbíróság a cég kérelmére megszünteti, a kényszertörlési eljárásért a céget alacsonyabb összegű, 50.000 Ft felügyeleti illeték terheli, amelyet az eljárásmegszüntetési kérelem benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni.
b) A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a cég a kényszertörlési eljárásban helyreállítsa törvényes működését.
A cég a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított 90 napig kérheti, hogy a cégbíróság állapítsa meg, hogy a továbbműködésének feltételei fennállnak és a kényszertörlési eljárást vele szemben szüntesse meg. a Módosítás azt is lehetővé teszi, hogy a cég a kényszertörlési eljárás alatt a szokásos napi működését folytassa. Ennek azonban az a feltétele, hogy a cég (képviselője) úgy nyilatkozzon, hogy a törvényes működés helyreállításával és egyéb feltételek teljesítésével a kényszertörlési eljárás megszüntetését fogja kérni. Egyéb esetekben a cég üzletszerű gazdasági tevékenységet a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától nem végezhet.
c) A cég (volt) vezető tisztségviselőit és (volt) tagjait terhelő új felelősségi tényállás került bevezetésre a cég ki nem egyenlített tartozásaiért.
Ha a kényszertörlési eljárás nem kerül megszüntetésre, a cégbíróság megvizsgálja, hogy a törvénysértő működés körében a vezető tisztségviselőt, illetve a tagot terheli-e mulasztás. A cégbíróságnak tehát a cég törlése mellett abban a kérdésben is döntenie kell, hogy terheli-e felelősség a vezető tisztségviselőt, vagy tagot a törvénysértő működés tekintetében, illetve, hogy az érintett személy megszegte-e az eljárásban őt terhelő együttműködési és tájékoztatási kötelezettségét. Az eltiltott személy a kényszertörlési eljárásban bejelentett és ki nem elégített – nem vitatott – hitelezői követelésekért korlátlanul felel. Több személy felelőssége egyetemleges. A bizonyítási teher az eltiltással érintett személyen van, neki kell bizonyítania, hogy őt nem terheli mulasztás és az általában elvárható módon járt el.
d) Szigorúbbá váltak az eltiltás szabályai.
e) Pontosításra került, hogy milyen mértékű vagyon, illetve követelés szükséges ahhoz, hogy a kényszertörlési eljárást követően felszámolási eljárásra kerüljön sor.
Recent posts
