A munkavállalónak jeleznie kell ezt a körülményt a francia munkáltatójának, hogy ez utóbbi automatikusan ne vonja a francia forrásadóta.
Franciaország és Magyarország között érvényben van egy kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény. Ezért meg kell határozni, hogy a munkavállaló melyik államban rendelkezik lakóhellyel.
Ha Magyarországon rendelkezik lakóhellyel, akkor ott lesz adóköteles minden jövedelme után (munkabérek, egyéb jövedelmek), kivéve azt a jövedelmet, amelyet egy másik országnak tulajdonítanak (például Franciaországban található ingatlanból származó jövedelem – bérleti díj, tőkenyereség – adóköteles Franciaország).
Ha a munkavállaló mindkét államban rendelkezik lakóhellyel, akkor azt a lakóhelye szerinti országot kell megvizsgálni, ahol életvitelszerűen tartózkodik.
Kétely esetén, megvizsgálják, hogy a munkavállaló általában melyik országban tartózkodik. Végső megoldásként az állampolgárságát is figyelembe veszik, és kettős állampolgárság esetén a két államot kell felkérni a kérdés eldöntésére (ez az eset nagyon ritka).
Az állandó lakóhely például a munkavállaló családjának szokásos tartózkodási helye, még akkor is, ha a munkavállaló gyakran utazik külföldre.
Az állandó lakóhelye szerinti állam, lenne az állandó tartózkodási helye, ahol a munkavállaló több mint 6 hónapot töltött évente.
Amennyiben a családi feltételek és a szokásos tartózkodási hely vitás helyzetet teremtenek, meg fogják vizsgálni, hogy hol van életvitelének központja, azaz, mely országban alakultak ki szorosabb személyi és gazdasági kapcsolatok.
Ha valakinek jelentős befektetései vannak Franciaországban, ott adózhat, még akkor is, ha szakmai tevékenységét külföldön végzi, ahol az egész családjával él.
A francia-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 15. cikkelye előírja, hogy a munkavállalók abban az államban adóznak, ahol a munkát ténylegesen végzik.
Ez az általános szabály nem vonatkozik a nemzetközi forgalomban közlekedő hajók vagy légi járművek személyzetének díjazására, nyugdíjára, valamint a közalkalmazottakra.
A munkaviszony megszűnését követően a munkaviszony megszűnése előtt végzett munkáért kifizetett díjazás (jutalékok, jutalékok, felhalmozott ki nem vett szabadság stb.) abban az államban adóztatható, ahol a munkát végezték.
A végkielégítés másként adózik: ha a végkielégítés az új államban szolgálati időt megelőző foglalkoztatási időszakra vonatkozik, ez a munkaviszony utolsó 12 hónapjának díja, amely arányosan adóköteles azon államokban, ahol a munkát ebben az időszakban végezték.
Rövid távú kiküldetés
Tekintsük azt az egyszerű esetet, amikor a munkavállaló, aki Magyarországra költözött, de még mindig a francia munkáltatója alkalmazásában áll. A hivatalos eljárás szerint, a munkáltatónak alá kell írnia a munkavállalóval egy megállapodást a munkaszerződéséhez mellé vagy egy megbízólevelet.
A Magyarországra való költözése megoldotta a lakóhely szerinti adózásának kérdését: az adóilletőségi ország Magyarország, mely a tartózkodási országa.
Új magyarországi lakos esetén magyar lakcímkártyát, lakcímkártyát kell beszereznie, valamint a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszerében az ügyfélkapuban kell regisztráltatnia magát, mely a regisztrációt követően egy titkos kóddal ellátott azonosítót ad ki számára. Magyar adóazonosítót is be kell igényelnie.
Amennyiben a munkavégzés Magyarországon történik: a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 15. cikkelye megerősíti, hogy a munkabér Magyarországon adóköteles.
A munkavállalónak jeleznie kell ezt a körülményt a francia munkáltatójának, hogy ez utóbbi automatikusan ne vonja a francia forrásadót.
A személyi jövedelemadó
Az adóköteles jövedelem és az adó forintban kerül kiszámításra a Magyar Nemzeti Bank a hónap 15. napján érvényes, devizában kifejezett bruttó munkabér átváltásával. A magyarországi adóköteles bruttó jövedelem nem azonos a Franciaországban számított adóalappal, amely figyelembe veszi a különböző levonandó társadalombiztosítási járulékokat.
A személyi jövedelemadó mértéke 15%.
A személyi jövedelemadót negyedévente és előre kell fizetni, az 1. negyedévre április 20-ig stb.
A munkavállalónak a magyarországi munkavégzés megkezdésének napjától kell jövedelemadót bevallania és fizetnie (a francia-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 15. cikkelye értelmében). A személyi jövedelemadó bevallást évente kell elkészíteni, melyet következő év május 20-ig kell beadni.
A személyi jövedelemadó bevallásban a bruttó adóköteles jövedelmet az 5., Más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek rovatban kell feltüntetni.
Az eltartott gyermekek után adókedvezmény lehet igénybe venni, 1 eltartott gyermek után havi és gyermekenként 133 330 Ft, 2 gyermek után havi 220 000 Ft, 3 eltartott gyermektől pedig gyermekenként 220 000 Ft. Például 4 eltartott gyermek esetén az adókedvezmény 880.000 Ft, a 15%-os mértékű adókedvezmény pedig 132 000 Ft-ot eredményez havonta.
A családi adókedvezmény igénybevételéhez a következő feltételeknek kell teljesülniük: A munkavállaló jövedelmének 75%-a Magyarországon adóköteles, a munkavállaló nem részesülhet ugyanabban a kedvezményben egy másik tagállamban. A családi adókedvezmény igénybevétele csak akkor vehető igénybe, ha a munkavállaló jogosult a magyar családi pótlék feltételeinek (például a szülő és a gyermeke területi feltételek nélkül egy háztartásban él, ha a szülők elváltak: az a szülő, aki a gyermekével együtt él ugyanabban a háztartásban, aki gyermek utáni támogatást igényelhet).
A szülők családi pótlékban részesülnek a születést követő első hónaptól a tankötelezettség eléréséig, azaz 6-16 éves korig. A tankötelezettség lejártakor, ha a gyermek közoktatási intézményben tovább folytatja tanulmányait, ez a támogatás annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek 20. életévét betölti.
Társadalombiztosítás kérdése
A rövid távú kiküldés esetében (legfeljebb 2 éves), általában kiküldött munkavállalóról beszélünk, vagyis arról a munkavállalóról, akinek ideiglenesen külföldön kell dolgoznia francia munkáltatója nevében, akivel kiküldetése ideje alatt szerződéses kapcsolatot tart fenn. A kiküldött munkavállaló továbbra is a francia társadalombiztosítási- és nyugdíjbiztosítási rendszerében marad biztosított.
A Magyarországra kiküldött munkavállalók Magyarországon nem, csak Franciaországban fizetnek társadalombiztosítási járulékot.
A kiküldetés időtartama az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség országaiban és Svájcban elvileg nem haladhatja meg a 24 hónapot. Két hónapnak kell eltelnie ahhoz, hogy ugyanazt az alkalmazottat ismét kiküldjék.
Amennyibe a kiküldetés tartama meghaladja a 24 hónapot, a munkavállaló elveszíti biztosítotti jogosultságát a francia társadalombiztosítási rendszerhez, és a magyar társadalombiztosítási rendszer alá kell tartoznia.
A munkavállalónak egy magyar társadalombiztosítási azonosító jelet, a munkáltatónak pedig magyar adószámot kell igényelnie. Önmagában az a tény, hogy egy francia munkáltatónak egy vagy több munkavállalója van Magyarországon, nem teszi szükségessé egy telephely létesítését. Egy magyarországi állandó telephely létesítését, valójában a végzett tevékenység miatt jön létre: például egy összeszerelő tevékenység estén. Ha viszont a kiküldött munkavállalók tanácsadói vagy kereskedelmi célú piackutatási tevékenységet folytatnak, a francia munkáltató nem hoz létre telephelyet.
A magyar társadalombiztosítási járulék bevallása és befizetése a francia munkáltató feladata, akinek ezért egy magyarországi bérszámfejtő céghez kell fordulnia, hogy a magyar jogszabályoknak megfelelő munkabérjegyzékeket elkészítse, a kötelező társadalombiztosítási adó levonásokkal.
A munkáltató tehát minden hónapban bevallja a fizetendő munkáltatói járulékokat, valamint a munkavállalótól levont társadalombiztosítási járulékokat és személyi jövedelemadó előleget.
Mivel a személyi jövedelemadót minden hónapban a munkáltató vallja be és fizeti meg, a munkavállaló mentesül a negyedéves adóelőleg megfizetése alól. Az év végén a magyar adóhatóság a munkáltató havi bevallása alapján, elkészíti a munkavállaló éves személyi jövedelemadó bevallását, melyet esetlegesen ki kell egészítenie és helyesbítenie az egyéb magyarországi adóköteles jövedelmei alapján.
„Ha például a munkavállaló egyetlen adóköteles járandósága a munkabére, akkor május 20-ig a munkavállaló érvényesítheti a NAV elektronikus portálján az előre kitöltött adóbevallását, amelyben a munkáltató által levont járulék és a személyi jövedelemadó előlegek megegyeznek a fizetendő adókkal, következésképpen nem kell jelentős adókülönbözetet fizetni.
Recent posts
