A kisvállalati adózás (KIVA)

Ki választhatja a KIVÁ-t?

A kisvállalati adózás választhatóságának legfontosabb kritériumai, hogy a KIVA alanyiság adóévét megelőző adóévben a vállalkozás

· átlagos statisztikai állományi létszáma – a kapcsolt vállalkozások adataival együttesen – várhatóan nem haladja meg az 50 főt;

· a kapcsolt vállalkozások adataival együttesen kiszámított bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot,

· mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot

Belépés: 

A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Az üzleti év kezdetét megelőző nappal mint mérlegfordulónappal üzleti év zárul, mely üzleti évről az adóalanynak az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.

Mikor szűnik meg a kisvállalati adózói státusz?

 A kisvállalati adóalanyiság megszűnik

• a 6 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal
• az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha az adóalany az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti. 

Ha egy vállalkozás kisvállalati adózói alanyisága megszűnik, ezt a tényt – a megszűnés okának ismertetésével, és a megszűnés pontos napjának közlésével – a megszűnést követő 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. A kisvállalati adózásból történő kilépést/kizárást követően ez a fajta adózás két évig nem választható újra.

A KIVA milyen adókat vált ki?

· a társasági adót (9%),

· a szociális hozzájárulási adót (13%),

Az adó alapja:

A kisvállalati adó alapja a jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye, valamint egyes további módosító tételek egyenlege, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege.

Az adó alapot főszabály szerint növelő és csökkentő tételek korrigálják.

A kisvállalati adó alapja főszabály szerint nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetéseknél (minimumadóalap).

További jó lehetőség a KIVA összegének csökkentésére, ha a vállalkozás beruházást hajt végre. Ez tulajdonképpen kettős előnyt biztosít, hiszen egyszer a beruházáskor csökkenti az adóalapot, második alkalommal közvetve az amortizáció elszámolásakor is csökken az adóalap (hiszen ez által csökken a kivehető osztalék mértéke). Ráadásul ez a kedvezmény akár a személyi jellegű kifizetések KIVA alapját is csökkentheti.

Ha nincs járulékalapot képező ráfordítás a kivás vállalkozásban

 Ha a vállalkozás tulajdonosának, ügyvezetőjének van főállása, ahol megfizetésre kerülnek a járulékok, és  a kivás cégből nem vesz fel sem munkabért, sem vállalkozói kivétet, akkor nincs kiva fizetési kötelezettség. Ha osztalékot vesz fel, azután meg kell fizetni a kivát.

Ha a tulajdonos nem vesz fel osztalékot, akkor sem kell kivát fizetni.

Iparűzési adó:

A kivás vállalkozás három féle iparűzési adó megállapítási módot választhat.  

1. A társasági adózásban is jól ismert ún. főszabály szerinti számítási mód, amikor is a nettó árbevételt csökkentjük az anyagköltséggel, az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatásokkal és az alvállalkozói teljesítmények értékével. Az így megkapott adóalap utána fizetjük ki az önkormányzat által meghatározott %-os iparűzési adót.
2. Egyszerűsített adómegállapítási mód, amelyet 8 millió árbevétel alatti cégek választhatnak. Ilyenkor a bevétel 80%-a után kell megfizetni az önkormányzat által meghatározott %-os iparűzési adót.
3. A kiva alapjának 120%-a után fizetünk iparűzési adót.

A kisvállalati adó kulcsa

 2022-től 10 százalék.

A KIVA legalapvetőbb előnyei a következők:

· a béreket terhelő adókulcs lényegesen kedvezőbb a kiváltott szociális hozzájárulási adó kulcsánál,

· a szociális hozzájárulási adót is érintő foglalkoztatással összefüggő kedvezmények többsége (munkaerőpiacra lépők, három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők, megváltozott munkaképességű személyek, szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, illetve kutatók foglalkoztatása és kutatás-fejlesztési tevékenység utáni kedvezmények) a kisvállalati adóban is igénybe vehető a személyi jellegű kifizetések csökkentése révén,

· a vállalkozásba visszaforgatott nyereség nem képez adóalapot, csak a vállalkozásból kivont nyereség (osztalék) után kell adózni,

· amennyiben a beruházások tőke bevonását (vagy a kapott osztalékok vállalkozásban tartását) igénylik, költségük a minimumadó, azaz a személyi jellegű kifizetések terhére is leírható az adóalapból. Mindezek alapján fő szabályként a KIVA választása nagy valószínűséggel megéri azon vállalkozásoknak, amelyeknél a bértömeg meghaladja a vállalkozás eredményét, vagy a tulajdonosok az eredmény jelentős részét visszaforgatják, hosszabb távon pedig ez az adózási mód különösen kedvező a növekedni vágyó vállalkozások számára.

A kivára való átlépést számítások sorának kell megelőznie. De nagy általánosságban elmondható, hogy a kiva előnyösebb a társasági adónál akkor, ha a járulékalapot képező jövedelem (tehát a bérjellegű kifizetéseink) magasabb mint az adózás előtti eredményünk.

A kiva tulajdonképpen a megtermelt nyereség kivonását és a béreket adóztatja.